1946. augusztus 1-jén vezették be a világ egyik legnagyobb hiperinflációjában értékét vesztő pengő helyett a forintot. Ez egy egészen más gazdasági-társadalmi berendezkedés és egy más – aranydeviza-standardon nyugvó – nemzetközi monetáris rendszer valutája volt. A rendszerváltás után a korábbi évtizedekhez kapcsolódó értékállóság képzetét az infláció tépázta meg, és a devizahitelek története is azt erősítette tovább, hogy a mai globális pénzügyi rendszerben a forint sérülékeny. A magyar társadalom döntő többsége ma is szívesen látná a forint helyett az eurót, és számos helyzetben már forint mellett is euróban gondolkodunk.

A magyar valutáról ANDOR LÁSZLÓ közgazdásszal, egyetemi tanárral, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős egykori biztosával, és VIGVÁRI GÁBORRAL, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézete Világgazdasági Tanszékének docensével beszélgettünk, a moderátor TAKÁCS RÓBERT volt.

A beszélgetésben többek között az alábbi témák kerültek szóba:

- Mégis mi az oka annak, hogy az euró bevezetése már több mint másfél évtizede tolódik előre – mindig legalább középtávú célként?

- Milyen előnyei vannak – és túlsúlyban vannak-e ezen előnyei – a saját fizetőeszköz megtartásának a globalizált gazdaságban?

- A szlovén, szlovák, észt euró azt jelenti-e, hogy ezek az országok jobbak nálunk?

- Végül meddig marad(hat) velünk a forint, és mi kényszerítené ki nálunk is a valutaváltást?

A beszélgetés eredetileg 2021. augusztus 6-án volt hallható a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában.

AJÁNLOTT CIKKEK:

Andor László: Emeritus valutánk. Népszava, 2021.02.02.
https://nepszava.hu/3128059_emeritus-valutank

Andor László: A 20 éves euró: egység és kétség. Mérce, 2022.01.15.
https://merce.hu/2022/01/15/a-20-eves-euro-egyseg-es-ketseg/

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay