Míg az alkohol-, kábítószer- és gyógyszerfüggőségről viszonylag sokat hallunk, létezik a kémiai addikciók mellett egy másik függőségcsoport is, amelyről kevesebb szó esik: ezek a viselkedéses függőségek. Ide tartozik például a túlevés, a szerencsejáték-, a szex-, sport-, kütyü- vagy társfüggőség, valamint a munkamánia is. Ezek a jelenségek sok szempontból hasonlítanak a szerhasználati addikciókhoz – mégis ritkábban kerülnek szóba.

Döbbenetes adat, hogy világszerte az emberek 30-50 százaléka érintett valamilyen szenvedélybetegségben – ez azt jelenti, hogy nagyjából minden második-harmadik ember valamilyen szerhez vagy viselkedésformához kapcsolódó függőséggel él. Ennek ellenére az érintetteknek csupán körülbelül 10 százaléka áll kezelés alatt.

Bár a társadalmi tudás és megértés egyre nő, a függőség ma is stigma, a téma sok esetben még családon belül is tabu marad. Ennek a hallgatásnak a megtörésére vállalkozunk a Spiritusz podcast legújabb adásában.

Németh Szilvia vendége Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, aki segít megérteni a viselkedéses függőségek természetét, hátterét és a gyógyulás lehetőségeit.

Vendégünkről:

Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, addiktológiai kutató, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet munkatársa. PhD-fokozatát pszichológiából szerezte, kutatási és gyakorlati munkájának középpontjában a viselkedéses és szerhasználati függőségek állnak. Oktatott a Semmelweis Egyetemen, és aktív szereplője a hazai pszichológiai és addiktológiai szakmai közéletnek. Szélesebb közönség számára is ismertté vált az Ezerarcú függőség című könyve révén, amely közérthető módon tárgyalja a szenvedélybetegségek sokféle formáját és azok hátterét. Emellett több szakmai kötet – például Az addiktológiai zavarok pszichoterápiája vagy a Klinikai szakpszichológia a gyakorlatban – szerkesztője és társszerzője. A függőségeket nem morális gyengeségként, hanem megértésre és kezelési lehetőségekre szoruló állapotként közelíti meg.

A beszélgetés során felmerülő kérdések:

• Mi különbözteti meg a viselkedéses addikciókat a szerfüggőségektől, és mi a közös bennük?

• Mikortól tekinthető valaki függőnek? Hol húzódik a határ egy szokás és egy szenvedély között?

• Miért baj, ha valaki annyira szereti a munkáját, hogy „haza is viszi”?

• Mennyiben múlik a genetikai hajlamon, és mennyit számítanak a környezeti hatások (például a rossz társaság)?

• Milyen biokémiai mechanizmus áll a szenvedélybetegségek mögött? Létezik „veleszületett örömhiány” az agyban?

• Miért akar egy függő mindig többet? Hogyan működik a sóvárgás?

• A munkamánia és az edzésfüggőség gyakran elismert társadalmi tevékenységek. Vajon „jobb” ezektől függni, mint egy szertől? Érdemes ezekkel is foglalkozni?

• „Aki nem talál örömöt a létezésben, az a függőségekbe menekül.” – Mit gondol erről az idézetről egy addiktológiai szakember?

• Miért olyan nehezen elviselhető a csend, a magány vagy az unalom manapság?

• Hogyan vezethet a trauma a szenvedélybetegség kialakulásához? Mi dönti el, hogy valaki a megküzdés során függővé válik, más pedig nem?

• Hogyan sodorhat a tartós kialvatlanság pótcselekvésekbe?

• Mit tehetünk azért, hogy ne neveljünk függőségekkel küzdő gyereket?