Boros Csaba Csíkszentdomokoson született, kis kitérővel érkezett a zene világába, tanulmányait a csíkszeredai Képzőművészeti Líceumban kezdte, majd a színművészet fele fordult. Csíky Boldizsár zeneszerző hatására kezdte el zenében is képezni magát, ami oda vezetett, hogy feladja színészi pályafutását, és a zeneszerzés terén alkosson tovább.
Azóta számos színházi produkció létrejöttében vett részt zeneszerzőként. Nemrég a Leta Popescu rendezésében megvalósuló Regina Nopții zenéjéért az UNITER a legjobb eredeti zene és sound design díjra jelölte. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban nemrégiben bemutatott Én vagyok a szél című előadás zeneszerzőjeként több rendben is a városban tartózkodott, így sikerült az 1001 ötletben is beszélgetnünk.
A 2025-ös milánói és a francia divathéten is részt vesz ruhakollekcióival Szalai Kati bánffyhunyadi születésű divattervező, aki alkotásain a kalotaszegi mintakincset ötvözi modern szabásvonalakkal.Szalai Katalin Bánffyhunyadon született, kispetri nagymamájától már gyerekként megismerhette a kalotaszegi mintakincset, fafaragó édesapjától pedig a kézművesség iránti szeretetett. Pár éve aztán úgy döntött, régi álmát – és ez esetben egy tényleges álmát – váltja valóra azzal, hogy kalotaszegi varrotasokat felhasználva készít modern szabásvonalakkal rendelkező ruhákat. Sőt, úgy tűnik, mozgalom van kibontakozóban, amelynek célja újra divatba hozni a kalotaszegit, hiszen Nagyváradtól Kolozsvárig, Kispetritől Szentlászlóig immár 17-en járulnak hozzá munkájukkal a kollekciók kialakításában.
5 éves felújítási munkálatok után, 2023-ban adták át a válaszúti Bánffy-kastélyt, amelynek helyén korábban a Bánffy család udvarháza állt.
Balla Csaba asztalosként tevékenykedik, de dolgozott már a Szent Mihály templom famunkáinak felújításán is, és egy idő után őt kérték fel, hogy a válaszúti Bánffy-kastély ékét jelentő faburkolatot megmentse. A határidők viszont ellene dolgoztak, így a családja segítségét kellett kérnie.
Az 1001 ötletben a farestaurátori munkáról és egy család közös erőfeszítéseiről is beszélgettünk, a közös kapocs pedig a válaszúti Bánffy-kastély. Meghívottaink: Balla Csaba farestaurátor, felesége Rita és két lányuk: Éva és Eszter.
Hogyan éled újjá egy közösség, amelyet a jobb megélhetés reményében elhagytak a fiatalabb lakói, de amely ugyanakkor megnyugvást nyújt a nagyvárosi létben megfáradtaknak? Zsigmond András panziótulajdonos mesélt Kispetri életéről, mindennapjairól.
Hogyan lehet kapcsolatot teremteni azokkal a kamaszokkal és fiatalokkal, akikről úgy hírlik, hajlamosak elzárkózni, a saját világukban élni? Grunzó Tímeával, az UNDA 62 ifjúsági központ megálmodójával beszélgettünk.
Grunzó Tímea nem kereste, a szakmája talált rá. Több éven át dolgozott különböző civil szervezeteknél, egy éve működteti az UNDA 62 ifjúsági központot. A közösségi térként funkicónáló központ története azonban jóval régebbre nyúlik vissza.
Több éven keresztül tervezett és előkészített álma vált valóra, amikor tavaly februárban megnyitotta kapuit az UNDA 62, fiataloknak szóló közösségi tér. Ez egy olyan hely, amely lehetőséget nyújt az ismerkedésre, a szabadidő hasznos eltöltésére és még arra is, hogy az ide látogatók olyan képességeket sajátítsanak el, amelyekre a mindennapi életben szükségük lehet, de amire az iskolarendszer nem készíti fel őket.
Lehet-e szakma a közösségépítés? Többek között erről is beszélgettünk. De Timi mesélt arról is, hogy számára hogyan sikerül a fiatalabb generációkkal való kapcsolatteremtés. Elöljáróban csak annyit: türelem kell hozzá és lehet, hogy meglepő, de segít a kézműveskedés.
Az Arachne szövőműhely története egy száz éves szövőszékkel kezdődött. Lázár Dániel asztalosként dolgozik, egy szilágsági egyesület felkérésére kellett rekonstruálnia egy szövőszéket, és ha már annak megépítését kitanulmányozta elkészítette saját prototípusát is. A rajta való munka pedig már mondhatni gyerekjátéknak tűnt. De ha mégsem lenne egyszerű a szövés maga, Dani szereti a kihívásokat.
Ebben a felfedezőmunkában csatlakozott hozzá felesége is, Lázár Alíz, aki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának óraadó tanára. Jelenleg, egyéb tevékenységeik mellett közösen működtetik az Arachne szövőműhelyt, ahol 4-8 órás foglalkozások során sajátíthatják el az érdeklődők a szövés képességét.
És, hogy miért lehet érdekes a 21. század emberének egy olyan tevékenység, amelyet évszázadok óta gépesítettek? Hát például óriási sikerélménnyel jár, akár már egy centi anyag leszövése is.
Lázár Alíz és Dániel meséltek az Arachne szövőműhelyről az 1001 ötletben.
Az orgona magasztossága, a hagyományosabb egyházi énekek szépsége ragadta meg a kántorságban, az elmúlt húsz évben pedig azon dolgozott, hogy azt a végtelenül gazdag zenei örökséget, amelyet a Szent Mihály templom rejt tovább örökítse. Potyó István kántor-karnagy az 1001 vendége.
A Dits Dots megálmodója, Spiță Edit tulajdonképpen vásárolóként látta hiányát annak, hogy nincs egy olyan üzlet, ahová besétálva kézműves termékek közül válogathat. Saját vállalkozását létrehozva az élmény alapú kapcsolódásra törekszik, hiszen szerinte teljesen más az az élmény, amikor lehetőségünk van megtapintani, megszagolni, felpróbálni az adott terméket vásárlás előtt. Tervei megvalósításához pedig nagyszerű társra talált Tófalvi Szidóniában.
Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgetünk meghívottainkkal az 1001 ötletben.
Az animáció nem csak rajzfilmeket takar, felhasználási módja végtelen. Sőt oktatása is hasznos lehet, már egészen kis kortól. Segít a megfoghatatlan dolgok feldogozásában, a lelassulásban, de akár abban is, hogy a korunkra jellemző információdömpingben értsük is, amit látunk. Kassay Réka a Sapientia EMTE adjunktusa, a Beanbag animációs stúdió vezetője volt az 1001 ötlet vendége.
Egy poénból feltöltött Tiktok videóval kezdődött Oliver White története. Mára már több mint kétszáz ezer követője van a platformon. A székelyföldről származó fiatal jelenleg Magyarországon él, szókimondó videói a Tiktokon népszerűek, de szeretné a Youtube-on is növelni közönségét és a közétett tartalmak sokszínűségét, minőségét.
Hogyan lehet erdélyi fiatalként helytállni a magyarországi tartalomkészítők között? Oliver White volt az 1001 ötlet vendége.
Az egyetem befejezése után reklámgrafikusként dolgozott, de egy idő után rájött a logók tervezése nem az ő világa, inkább rajzolni szeretett. Az alkotás ugyanis mindig megnyugtatta, és az igazság az, hogy még az is nyugtató, ha nézzük, ahogy rajzol.
Mr. Musette, azaz Vass József jelenleg illusztrátorként dolgozik, sajátos, színes világot alkot. Amikor csak magának rajzol, sokszor nyúl a népmesék és mondák világához. Egyre kevesebbet dolgozik digitálisan, egy idő után rájött, hogy hiányoznak számára a festékei és színes ceruzái.
Mindezek mellett pedig tanító bácsiként dolgozik, de ott sem engedi el az ecsetet és a ceruzát. És nem csak rajzórán. Bevallása szerint nem csak ő tanítja a kicsiket: „olyan komolyan vesszük, mi illusztrátorok ezt a rajzolást, meg a festést, hogy elfelejtünk játszani a színekkel és a formákkal."
Megváltozni látszik a kutyatartáshoz való hozzáállásunk. Már kevéssé házőrzőt, mint inkább társaságot keresünk választott ebünkben. De tudjuk megfelelően kezelni? A K9 Nation kutyatrénere, Mátyás László adott néhány tanácsot az 1001 ötletben.
Mielőtt magunkhoz veszünk egy kutyát fontos eldöntetnünk, hogy milyen céljaink vannak vele. Fajtánként és egyedenként változik, hogy milyen igényei vannak, és ebből kiidnulva milyen törődést igényel. Azt is fontos figyelembe vennünk, hogy mennyi időt tudunk házikedvencünkre szánni naponta. Ahhoz, hogy ne okozzon gondot, szellemileg és fizikailag is le kell kötni. "A fáradt kutya, jó kutya. Nem számít, hogy egy palotában lakik vagy egy másfél szobás lakásban" - mondja Mátyás László.
De talán a legnagyobb tanács, amit kutyatrénertől kaphatunk az az, hogy figyeljük kutyánk jelzéseit. Bár léteznek fajtajegyek minden kutyának más az ösztönrendszere, nekünk kell megtanulnunk, hogy mire és hogyan reagál kedvencünk. A meglévő adottságok alapján viszont sok mindenben fejleszthető a kutyánk.
Októberben mutatják be a Belle Époque című legfrissebb lemezüket, Vitáris Ivánnal, az Ivan & The Parazol frontemberével még a nyáron beszélgettünk azokról az alkotói folyamatokról, amelyek őket mozgatják, a színpadon való kitárulkozás veszélyeiről és arról is, hogy összehasonlítható-e a versenybiciklizésnek az alkotással.
2010-ben alakult az Ivan & The Parazol zenekar, azóta túl vannak már 5 stúdiólemezen, most októberben jelenik meg legfrissebb Belle Époque című albumuk.
Dalaikban törekszenek a kortalanságra, függetlenül attól, hogy angol vagy magyar nyelven énekelnek. Vitáris Iván, a csapat frontembere szerint dalszerzőként szeret olyan dolgokról írni, amelyek nemcsak egy adott korhoz, hónaphoz vagy döntéshez, politikai berendezkedéshez illenek.
Mit jelent az adományszervezés? És hogyan lehet leépíteni azt a tévhitet, hogy ha valaki adományokra építi szervezetének a működését, annak folyamatosan kéregetnie kell? Mi a különbség az adomány és a közösségi finanszírozás között?
A Fundraising Lab két éve működik, adományszervezés területén adnak tanácsokat civil szervezeteknek, egyesületeknek és alapítványoknak. De a két alapító munkássága már jóval korábbra tehető, fiatal koruk óta tevékenykednek különböző közösségekben, és a fundraising területén is több éves tapasztalatra tettek már szert. Ezt a tudást szeretnék másoknak is átadni, mert az adományszervezést is lehet hatékonyan és szakszerűen végezni.
Először azt mondtuk volna, hogy civil szervezetek képviselőinek ajánljuk a mai 1001 ötletet, de az igazság az, hogy bárki számára hasznos lehet, aki szeretne tevékenyen részt venni közösségeink alakításában. Szoták Mitzivel, a Fundraising Lab egyik alapítójával a gyakorlati tanácsok mellett, arról is beszélgettünk, hogy:
Via Transilvanica egy életre szóló élményt nyújt, függetlenül attól, hogy milyen céllal vágunk bele. Kevesen tudják viszont, hogy az 1400 km hosszú útvonal nagy mértékben önkéntes munka lévén jött létre.
A Via Transilvanica a bukovinai Putna kolostortól a dunaparti Szörényvárig tart. Gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral járható be. Ajánlotta olvasóinak az amerikai Time magazin, a The Guardian, tavaly Europa Nostra közönségdíjat nyert. Egyre népszerűbb a külföldi turisták körében, de a helyi vándorok is szívesen választják az útvonalat függetlenül attól, hogy sportteljesítményként vagy spirituális utazásként tekintenek rá. Bár nem tudják pontosan felmérni, ebben az évben már nagyjából 7 ezren túráztak a Via Transilvanica különböző szakaszain.
Székely Anna, a Tășuleasa Social Egyesület ügyvezetője az 1001 ötlet vendége.
A sepsiszentgyörgyi Raklap nem törekszik arra, hogy megfeleljen a zeneipar elvárásainak. Azért zenélnek, mert szeretik csinálni, mert szeretnek együtt lenni. Az 1001 ötletben beszélgettünk a csapat tagjaival.
A Kolozsvári Magyar Napok idején találkozhatott a közönség környékünkön a zenekarral, akiknek tagjai még a koncertet megelőzően látogattak el stúdiónkban. Az 1001 ötletben Mihály Dorka énekessel, Duka Máté, gitárossal, Hubbes Matyi énekessel, Kerezsi Tas, dobossal és Kolozsi Soma, basszusgitárossal beszélgetünk. A csapat hatodik tagja Kolozsi Tamás hiányzott az interjúról, de azért róla is több rendben szó esett.
Az interjú meghallgatható a lejátszóra kattintva, vagy a Spotify-on és Apple-podcasten is.
Ránki Sára bűnügyi nyelvész volt az 1001 ötlet vendége, aki szerint mindenki felelős azért, amit mondd. Függetlenül a társadalmi poziciójától.
Ránki Sára kutatta a börtön nyelv kialakulását, megfejtette egy bűnbanda titkos nyelvét, a nyelvi profilozás egy bűntény esetén a szakmájának a része. Végtelenül szereti a munkáját, elsősorban azért mert a nyelv szerelmese. Munkájának egyik alappillére az, hogy sok típusú szöveget kell ismernie, folyamatosan képzi magát.
Milyen az, amikor csak szórakozásként olvas? Ki tudja-e kapcsolni a bűnügyi nyelvészt, amikor magánbeszélgetésekből hallja ki a mögöttes tartalmat? Miért nem értjük sokszor egymást, ha ugyanazt a nyelvet beszéljük?
Fiala Borcsa a magyarországi WMN magazin újságírója, több ifjúsági és felnőtteknek szóló regény szerzője. Fiataloknak írt könyveiben sokszor inspirálódik saját gyerekkorából és környezetéből. Azért szeret gyerekeknek könyvet írni, mert olyankor bármit kipróbálhat, amit a valóságban nem merne.
Elmondása szerint akkor is írna, ha ezért senki nem fizetne (csak a főnökei és a kiadók meg ne tudják), nagy szerelmese a szavaknak, amit a nagymamájától örökölt. De ugyanilyen nagy szerelmese a gasztronómiának is. Egyik legutóbbi könyvében, A legrövidebb út a nők szívéhez címűben gasztroegypercesekkel szórakoztatja közönségét.
Fiala Borcsával könyvei apropóján beszélgettünk arról, hogy:
Nyáry Krisztián tanított már irodalomtörténetet egyetemen, volt politikai kommunikátor, kommunikációs szakember, vezetett könyvkiadót. Jelenleg a Líra Csoport kreatív igazgatója, kéthetente jelentkezik könyves podcastjével a Buksóval, közben pedig folyamatosan kutat történetek, emberi sorsok után.
12 éve a barátai szórakoztatására kezdte el írni magyar szerzők szerelmi életéről szóló bejegyzéseit, ebből született később az Így szerettek ők című könyve, amelyet jó néhány követett. Legutóbbi könyvében, az Így ettek őkben, olyan magyar írókat mutat be akik az evés, az étkezési szokások vagy a főzés ábrázolásán keresztül mutatnak be valami érvényeset a világról.
Amikor arról kérdeztük, hogy mit tart eredeti szakmájának azt mondta: „magyarról magyarra fordítok." Hogy mit is ért pontosan ezalatt, az kiderül a beszélgetésből.
Kiss Gellérttel, a Makkai Sándor Cserkészcsapat vezetőjével a Kolozsvári Magyar Napok idején beszélgettünk.
Ebben az részben kivételesen nem egy személyt, vállalkozást vagy kezdeményezést ismerhet meg a hallgatóság, hanem egy határokon átívelő közösséget. Kiss Gellért, a Makkai Sándor Cserkészcsapat vezetőjének történetén kereztük néztük meg közelebbről mit jelenet cserkésznek lenni. Geli, amellett hogy saját cserkészcsapatának tart foglalkozásokat, a Kolozsvárra érkező vándor cserkészekért is felel. Úgy vonja be társait a szervezkedésbe, hogy az ne csak felelősség, hanem szórakozás is legyen, ezáltal is elkötelezetté téve őket a cserkészet iránt.
Kitértünk arra is, hogy:
Készültünk a 2025-ös jubileumi táborra is, ahol azt ünneplik, hogy 35 év után Romániában is újra megalakult a cserkészet.
Műsorvezető: P. Kristály Bea