2025.12.04.
Fischer Gábor MBA-diplomája megszerzése után azonnal a televíziós világba került. Az IKO, majd RTL Kábeltelevízió munkatársaként szerzett komoly gyakorlatot, az utolsó években már 7 kábelcsatorna programming vezetője volt. 2013-ban igazolt át a TV2-höz.
Beszélgetésünk elején a TV2 Csoport elmúlt egy évtizedét tekintjük át, hogyan alakult ki az új programstratégia, miként valósították meg. Utána megbeszéljük, milyen volt az idei év a televíziós piacon.
Visszatekintünk az ősz kiemelkedő eseményére, a Big Picture 2026 konferenciára, ahol kiderült, mit kínál a TV2 Csoport jövőre. Annyit előre elárulhatunk, hogy működnek a bevált receptek, de bőven lesznek újdonságok is. A műsor végén pedig áttekintjük a fontosabb trendeket a tévés piacon.
2025.11.27.
Málnay B. Levente már az egyetemi évei alatt televíziós munkát végzett. Sportriporterként kezdte, részese volt a magyarországi HBO elindításának, majd zenetévés évek következtek, aztán az AMC (és jogelődje) kötelékében dolgozott, illetve dolgozik ma is. Megbeszéljük azt is, mit kínál az AMC Amerikában, a világban, a régióban és itthon, Magyarországon. Aztán tartunk egy kis évértékelőt. A sportcsatornáikkal kezdjük, amelyek - nem kis részben a Bajnokok Ligája közvetítésének köszönhetően – óriásit nőttek. Beszélgetünk az AMC non-sport csatornáiról is, amelyek számos szegmensben kínálnak műsort: film, gyermekműsor, infotainment, ismeretterjesztés, gasztronómia.
Visszatekintünk a Big Picture 2026 konferenciára, amelyen két regionális alelnök, Radóczy Katalin és Máté Pál beszélt a jövő évi kínálatról. Végül kitekintünk a televíziós piacra: melyek a legújabb trendek, mit nézünk, hol nézzük majd 2026-ban?
2025.11.20.
Károlyi Zsuzsa, az E.ON márka- és marketingvezetője nem először vendégeskedik nálunk. Mai beszélgetésünk apropója az a tény, hogy az energetika meghatározó szereplője, az E.ON 25 éves Magyarországon (és azon kívül). A szép jubileum alkalmából a cég egy pályázatot is kiírt, arra volt kíváncsi, mit gondolnak a magyar fiatalok a jövőről. A Next 25 AI kép- és videóalkotó verseny eredményét a TEDxDanubia Félúton konferenciáján hirdették ki, először erről beszélgetünk.
Utána jön elő örök, kimeríthetetlen témánk, a fenntarthatóság. És persze beszélgetünk napjaink talán legfontosabb jelenségéről, a mesterséges intelligencia berobbanásáról. Mi az AI szerepe a munkában és a mindennapokban? Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a közeljövőről, meg az újabb 25 évről.
2025.11.13.
Megszületett az első hazai AI Guide. Vendégeink: Blaskó Nikolett, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) elnöke, Békés Gergely ügyvéd, a Magyar Lapkiadók Egyesülete szakértője, Mérő Ádám, a Coca-Cola Digital Acceleration Senior Directora.
A mesterséges intelligencia a kommunikációs szakma szereplői számára is rengeteg kérdést vet fel, erre válaszul született meg idén nyáron az AI Guide számos szakmai szervezet közös munkájának köszönhetően. A MAKSZ, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Marketing Szövetség és együttműködő partnereik – mint az Önszabályozó Reklám Testület, a KPMG, a Microsoft, a Baker and Mckenzie – készített egy útmutatót a mesterséges intelligencia használatának jogi, etikai és a gyakorlati kérdéseiben való eligazodáshoz.
Először megbeszéljük, miért van szükség a guide-ra. Hogyan indult el a munka? Pár hívószó: összefogás, önszabályozás, szerzői jogok, adatbiztonság, hitelesség, fogyasztóvédelem. Beszélünk arról, mire jó az AI, mire ad lehetőséget, miért hasznos a média, az ügynökségek, a megbízók szempontjából. De kitérünk a kérdésre a veszélyek, kockázatok szempontjából is.
Kitérünk a guide fogadtatására, az első visszajelzésekre. Mire volt jó eddig, hozzá kell-e nyúlni a közeljövőben, milyen hatással lehet a kommunikációs szakmákra?
2025.11.06.
Jamniczky Timea közgaszdász végzettségű, volt pénzügyes, kontroller, auditor, dolgozott nagy nemzetközi ügynökségeknél, és a Magyar Telekom pénzügyi igazgatói pozíciójából került a JCDecaux-hoz, amelyet immár 16 éve vezet.
Mai beszélgetésünk apropója egy klasszikus szerelemprojekt, az „Álljon meg egy novellára”, amelyet idén nyolcadik alkalommal hirdettek meg. A pályázat győzteseinek rövid novelláit a buszmegállókban olvashatjuk. Innen áttérünk a szorosabb szakmai kérdésekre. Hogyan lett a plakátcégből OOH, sőt DOOH? Milyen fejlesztések történtek a közelmúltban, és milyen innovációk várhatók a közeljövőben? Milyen a piac jogi háttere, és hogyan alakulnak a kapcsolataik az önkormányzatokkal? Kitérünk arra is, mekkora szeletet hasít ki a szektor a reklámtortából, és hogy hol tartunk a legfejlettebb piacokhoz képest.
2025.10.30.
Először Czigány Balázs beszél az Esterházyak művészetpártoló tevékenységéről, az első, ausztriai alapítványról, majd a magyar alapítvány születéséről és tevékenységéről. Részletesen ismerteti az Esterházy Irodalmi Díj kiírásának előzményeit, a díjazásra érdemes művek kiválasztásának folyamatát, a zsűri tagjait.
Beszélünk az első díjátadóról, amit október 3-án tartottak a Merlin Színházban, utána pedig maga a díjazott, Darvasi László író kap szót. Beszélgetünk az álneveiről, Szív Ernő újságíróról, és pár szó erejéig Eric, az angolna kérdése is felmerül.
Darvasi László roppant termékeny író, 1991 óta szinte minden évben jelent meg könyve, gyakran több is, sok nyelvre lefordították, több mint harminc díjat nyert. „Tulajdonképpen éjjel-nappal írok. Ha nem írok, akkor is írok.” – mondta egy korábbi interjúban. Beszélgetünk a most díjazott regényéről, a monumentális, 3 kötetes Neandervölgyiekről, amely 1908-tól 1957 kíséri végig hőseit a magyar történelemben. Azt is megtudjuk, hogy lesz-e folytatása a trilógiának.
2025.10.16.
Vendégeink idén júniusban már jártak a stúdióban, és beszéltek a Superalbum-projektről, amelynek keretében népszerű zenekarok és előadók énekelnek együtt gyerekekkel. Akkor Morvay Judit, a Superar Zeneművészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke is velünk volt, aki beavatott minket az alapítvány tevékenységébe.
Nyár végére elkészült a 10 felvétel, október elsején pedig egy lemezbemutató nagykoncertet is tartottak a Budapest Parkban. Ma este beszélgetünk a koncertről, a fellépőkről, a gyerekekről és a projekt tanulságairól.
2025.10.09.
Hinora Ferenc régi, közismert szereplője a média és a marketing világának. Több mint húsz éve viszi a saját cégét, amelynek a neve többször is változott, legutóbb Positive Adamskyból lett PDKY. Ferit idén májusban újabb négy évre megválasztották Magyar Marketing Szövetség elnökének.
Először beszélünk a Magyar Marketing Szövetség elmúlt egy évének főbb aktivitásairól és eredményeiről, majd rátérünk a beszélgetés tulajdonképpeni apropójára, a szeptemberi Marketing Summitra. Áttekintjük az alapvető információkat: résztvevők, előadók, a program felépítése, termek. Megemlékezünk a díjkiosztókról, a jelöltekről és a díjazottakról: Piskóti István, Mérő Ádám, Balogh Barbara, Szak Zsuzsa és mások. Milyen toplisták szereplőire derült fémy?
Végül, de nem utolsó sorban beszélünk az MMSZ további terveiről, az év végi hajráról, a piacról, a marketing meghatározó szerepéről.
2025.09.25.
2025.09.18.
Grexa Liliána egész sor diplomát szerzett, tanult az Államigazgatási Főiskolán, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján. Számos cégnél dolgozott, de legtöbbet a médiában, a TV2 és az MTVA marketinges/kommunikációs vezetői pozícióiban. Ukrán-magyar vegyes házaságból származik, ez magyarázza, miért aktív hosszú évek óta ukrán kulturális egyesületekben és a nemzetiségi önkormányzatban. A 2022-es választások óta a jelenlegi parlamenti ciklus ukrán nemzetiségi szószólója.
Beszélgetésünket személyes emlékek felidézésével kezdjük: milyen volt a gyermekkora, az élet Ukrajnában a rendszerváltás előtt és után. Beszélgetünk a két nép viszonyáról: milyennek látják egymást az ukránok és a magyarok? Tisztázzuk, mit csinál egy nemzetiségi szószóló a Parlamentben és azon kívül. Végül kitérünk arra is, milyen tervei vannak a következő hónapokra.
2025.09.11.
2025.07.10.
Először áttekintjük a közelmúlt trendjeit, hogyan alakult a GDP és a fogyasztás, milyen mértékű most a fogyasztói bizalom. Sokszor halljuk, hogy a magyar fogyasztó árérzékeny. Ennek kapcsán megvilágítjuk, milyen szerepet játszanak a promóciók a döntéseinkben, milyen különbségek figyelhetők meg a kategóriák között, mit veszünk promócióban és mit nem. Felmerül a promóció és márkahűség kérdése: milyenek a márkák esélyei a stagfláció időszakában?
2025.07.03.
Beszélgetésünk témája az a példaértékű együttműködés, amit a Coca-Cola és a Budapest Bike Maffia tavaly megvalósított. Először megbeszéljük, hogyan kezdődött a BBM története, miért érezte úgy az alapító, hogy tennie kell valamit az elesettekért. Miért tartja fontosnak, hogy az aktivitásaikhoz nagyvállalatok is csatlakozzanak?
A Coca-Cola szerepe kapcsán felmerül a „community impact” fogalma. A társadalmi felelősségvállalás olyan szemlélet, amely alapján több marginalizált csoport is figyelmet kaphat. A karácsonyi kampány során az utcán vagy átmeneti otthonokban élőkre fókuszált a cég. A Budapest Parkban tartott rendezvény egy nagyobb karácsonyi kampány része volt, ami egy jó ügyre hívta fel sokak figyelmét
Ezen túlmenően beszélünk arról is, milyen hosszú távú célok vezérlik a Coca-Cola Magyarország társadalmi szerepvállalását, és arra is időt szakítunk, hogy kicsit előre nézzünk, az idén ősszel-télen várható aktivitásokra.
2025.06.19.
Ildikó több mint három évtizede dolgozik a reklámszakmában, a kilencvenes évek óta foglalkozik a reklámpiaci önszabályozással, Zsolt pedig hat évvel ezelőtt ügynökségi oldalról igazolt át a főtitkári posztra.
Először megbeszéljük, mivel is foglalkozik az ÖRT, melyek az alapvető, a kezdetektől meglévő feladatai. Beszélünk a hatóságokkal és a szakmai szervezetekkel kialakított együttműködéseikről, hiszen a reklámszakma nem légüres térben dolgozik, a törvényeknek és az etikai szabályoknak való megfelelés minden szereplőnek egyformán érdeke.
Kitérünk napjaink egyik legfontosabb kérdésére, a fenntarthatóságra és ezzel összefüggésben a greenwashing jelenségére. Megbeszéljük a Green Pledge fenntarthatósági díj aktualitásait, hiszen jön az idei kiírás.
A beszélgetés végén kitérünk néhány új jelenségre is, amelyeket a hőskorban még nem szabályoztak, hiszen nem léteztek: ilyenek az influenszerek és a podcast-hirdetés.
2025.06.12.
Baranyi László, a magyar Publicis médiaigazgatója jelenlegi munkahelye előtt a Starcom, a Zenith és a Vivaki médiatervezője volt, de a számos munkahelyváltás közepette fel se kellett állnia ugyanattól az asztaltól. Még azt is lehet tudni róla, hogy kétszer szerepelt a Cannes Young Lions versenyen.
Baranyi László fiatal kora ellenére régi motoros a médiaszakmában. Először az ügynökségi munka trendjeiről beszélgetünk. Hol tart ma az évtizedes „húzd meg – ereszd meg” a két ellentétes pólus, a konszolidáció és a decentralizáció között? Tényleg leértékelődnek a márkaügynökségek? Mit tartogat a retail media? Milyen médiát használjon az ügyfél, mit tesz hozzá a média a márkához?
Utána beszélgetünk a fogyasztói viselkedésről. Milyen új, markáns trendek jellemzik a piacot? Mit jelent a generációk változása, a növekvő árérzékenység, az árpromóciók hatása? Van-e még márkahűség, lesz-e energia a márkaépítésre?
Beszélünk a mesterséges intelligencia térnyeréséről és az innovációkról. Intuitív a szakma vagy adatvezérelt? A műsor végén kitekintünk arra is, mit várhatunk a piacon az év hátralévő hónapjaiban.
2025.06.05.
A Banana Records kiadó és kreatív ügynökség egy különleges zenei projektet indított útjára, amely a zene erejéről, az összefogásról és a társadalmi felelősségvállalásról szól. A Superalbum című kollaborációs lemezen a Superar Zeneművészeti Alapítvány programjában részt vevő gyerekeké a főszerep: ők énekelnek együtt tíz népszerű magyar előadóval, hogy megmutassák, milyen erőt ad a közös zenélés, és hogy a Superar értékteremtő munkája miként segíti a gyerekek fejlődését. A projekt partnere a SPAR Magyarország.
Morvay Judit, a Superar Zeneművészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke a projekt előzményeiről és az alapítvány tevékenységéről beszél. Fodor Mariusz, a Banana Records ügyvezető elmondja, milyen lehetőséget látott a zenekiadó a projektben, Németh Károly, a projektet felkaroló SPAR Magyarország marketingvezetője pedig arról, hogy miként illeszkedik a Superalbum a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységeikhez.
2025.05.15.
Czigány Balázs rendszeresen feltűnik a sajtóban az Esterházy Magyarország Alapítvány képviselőjeként, de róla, a saját személyéről keveset lehet tudni. Így először arról beszélünk, milyen előzmények után került az alapítványhoz.
Utána beszélünk az Esterházy Magyarország Alapítványról: mikor, milyen céllal hozták létre, melyek a legfontosabb tevékenységei. Részletesen foglalkozunk a mai beszélgetés tulajdonképpeni apropójával, az Esterházy-díj kiírásával, amelyet idén április 14-én, Esterházy Péter születésének 75. évfordulóján jelentettek be. Megbeszéljük, kik a díj partnerei, hogyan ítélik oda a díjat, kik vannak a zsűriben, hogyan állt össze a már bejelentett shortlist. És természetesen beszélünk arról is, mikor és hol lesz a díjátadó, mit kap a díjazott, és mi lesz a díj utóélete.
2025.05.08.
Dorosz Dávid neve legtöbb embernek a politika világából ismerős, öt évvel ezelőtt főpolgármester-helyettesként járt a műsorunkban. Most – valószínűleg sokak számára meglepetésként – egy regénnyel jelentkezett, ennek apropóján beszélgetünk újra.
2025.04.24.
Horváth Magyary Voljc Nóra pályakezdőként PR-cégeknél, majd a Coca-Colánál tevékenykedett, és immár 23 éve dolgozik a K&H Csoport kommunikációján.
Beszélgetésünk (egyik) apropója a március 25-én tartott Márkaépítés 2025 – Storytelling a digitális korban konferencia, amelyen ő is szerepelt egy kerekasztalban. Beszélgetünk az edukáció fontosságáról és a pénzügyi tudatosságról, és természetesen a műsor egyik örök témájáról, a fenntarthatóságról, ami egy bank esetében egészen speciális kérdéseket is felvet.
Fontos témánk lesz az innováció, a digitalizáció, az AI és a banki szolgáltatások jövője.
2025.04.17.
Ma a VML ügynökség két vezetője, Balog Tamás ügyvezető igazgató és Simon Illés üzletfejlesztési igazgató lesz a vendégünk a Jazzy rádióban.
Beszélgetünk apropója a VML reklámügynökség Future 100 című éves trendelőrejelzése, mi is ez a kutatás, módszertan, hány országban, hány embert kérdeztek meg, milyen témákra fókuszált, milyen markáns eltérések vannak az előzőt évek trendkutatásaihoz képest, mitől félünk és mit kedvelünk, stb.
• fogyasztói igények, tudatosság, viszonyunk a fenntarthatósághoz; mire figyeljenek a márkák, a márkatulajdonosok
• életmód, szórakozás, utazás, étel-ital, szépségápolás, egészség, bolti vásárlás, digitális vs való világ,
• társadalmi aspektusok, social media, óriásplatformok, appok, kisebb közösségek, viszonyunk a technológiai változásokhoz, az innovációkhoz; mesterséges intelligencia