A transzferár korrekciókról lesz szó jelen adásunkban. Amennyiben két kapcsolt vállalkozás között az alkalmazott árak nem felelnek meg a piaci értéknek, úgy két út közül választhatnak a felek.
Az egyik az éves zárás előtti kiigazítás, a másik az adóalap korrekció a társasági adóbevallásban. Bár mindkét eljárás ugyanabba az irányba mutat, mégis hatalmas különbség lehet a két korrekció adóhatása között.
Hogy mi ez a különbség, és megéri-e várni az utolsó pillanatig, az adásból kiderül.
A témát adótanácsadó és számviteles kollégáimmal jártam körbe. Hajnal-Balázs Ildikó, tax managerrel, Greguss Kinga senior-lead könyvelővel és Köő-Tóth Zénó senior TP tanácsadóval
Egy a visszatérő kismamákkal kapcsolatos igen érdekes kérdéssel foglalkozunk jelen podcastünkben.
Bár meglepően hangzik a kérdés, de vajon visszatérő kismama-e az, aki fizikálisan nem tér vissza. Miként ítéljük meg a helyzetet, ha a visszatérés szándékát jelző munkavállaló egyúttal a felmondását is jelzi. A két bejelentés között eltelő 1 másodpercnyi idő alatt valójában visszatért-e az adott kolléga, vagy nem? És miért fontos ez? Az adásból kiderül. Tartsanak velünk.
A kérdést Kertész-Balázs Nikolettával, az Accace HR managerével, és dr. Berekalli Bencével, az Accace Legal ügyvédjével jártuk körbe. Én Kertész Gábor vagyok. Ez pedig itt az Accace Nézőpont. Tekintsen a kérdésekre a mi szemünkkel.
Jelen két részes podcast sorozatunkban a külföldre történő munkavégzés adózási kérdéseit járjuk körbe. Előző adásunkban az adózási telephelyek kérdésénél fejeztük be a beszélgetést.
Innen folytatjuk most. Megnézzük, milyen adókötelezettségek merülnek fel, ha a munkavállalásunk ilyen adójogi – virtuális – telephelyet keletkeztetne a munkáltatónak. Beszélünk a nemzetközi egyezmények Covid alatti és Covid utáni kihívásairól. Szót ejtünk arról, hogy az esetleges határon átnyúló munkavállalásunkhoz mely ország alkalmazandó jogát kell/lehet kikötni. Végül felvesszük a napszemüveget és körülnézünk a tengerparton… vajon dolgozhatunk-e „önhatalmúlag” külföldről, vagy szabadság alatt a medence mellől.
Tartsanak velünk!
A kérdést dr. Petrovits Robertoval, az Accace senior adótanácsadójával jártuk körbe.
Jelen felvételünk témájául a külföldre munkavállalás szolgál. Tehát nem a külföldön történő munkavállalás, hanem ha Magyarországról végzünk munkát külföldi munkáltató számára. A téma azért aktuális, mert gyorsan és egyszerűen lehet olyan munkát találni, amelyet külföldi vállalkozás számára távolról is végezhetünk. Azonban az ezzel kapcsolatos adó és biztosítást érintő kötelezettségek megállapítása már messze nem ilyen egyszerű. Minden lépésünk mint munkavállaló kihatással van nem csak a saját, de a munkáltatónk adókötelezettségeire is. Akár a munkáltatónk tudta nélkül is adókötelezettséget keletkeztethetünk neki. De milyen adókötelezettségek keletkeznek bármelyik félnek? Lesz-e a munkáltatónak telephelye Magyarországon, vagy kell-e egyéb okból Magyarországon regisztrálni? Mi történik, ha valamelyik fél nem teljesíti a kötelezettségeit?
A témát, terjedelmére tekintettel, két részben közöljük. Tartsanak velünk most az első részre.
A kérdést dr. Petrovits Robertoval, az Accace senior adótanácsadójával jártuk körbe.
Én Kertész Gábor vagyok. Ez pedig az Accace nézőpont. Tekintsen a kérdésekre a mi szemünkkel!
Ebben az adásunkban az ingatlanok adózásának kérdését járjuk körbe a megszerzésüktől kezdődően. Átbeszéljük, mikre kell figyelni, ha ingatlanhoz jutunk, majd mik a legfontosabb szabályok és tudnivalók akkor, ha ezt az ingatlant hasznosítani, bérbeadni szeretnénk akár magánszemélyként akár egyéni vállalkozóként. A hasznosítás felvet személyi jövedelemadó, illetve áfam kérdéseket, valamint a bizonylatolási és bevallási kötelezettségekkel kapcsolatos kérdéseket is, melyeket részleteiben beszélünk át. A hasznosítást követően az ingatlan életútjában a következő pont az lehet, amikor azon túladunk, így azt is megnézzük, milyen kötelezettségeink merülhetnek fel azzal, ha eladjuk azt. Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
A kiküldetésekről fogunk beszélgetni a mostani adásban két kollégámmal. Egyik alapjellemzője a kiküldetésnek, hogy ebben az esetben a normál munkavégzési helytől eltérő helyen végzi a munkavállaló a munkát. Ilyen eset azonban számos formában előfordulhat, amelyek között érdemes rendet tenni. Az üzleti út például vitán felül kiküldetés, úgy ahogy pl. az iroda helyett otthoni munkavégzésre utasítás is. Azonban nem tekintjük kiküldetésnek a távmunkát, vagy a munkavállaló kérése alapján engedélyezett home office-t sem.
Megbeszéljük mit mond a magyar jog és mit a nemzetközi jog. Látni fogjuk, vajon egyértelműek-e a hivatkozások és a terminológia.
Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
A visszatérő kismamákkal kapcsolatos kérdésekről és döntési pontokról lesz szó a mostani adásunkban. Nem csak a szülési szabadságra távozó kollégánál merül fel sok kérdés a munkáltató oldalán, hanem a visszatéréskor is több dologban határozni kell. Vannak kötelező jogi szabályok, de van olyan terület is, amely mérlegelés tárgya lehet. Az azonban biztos, hogy a munkáltató és munkavállaló közötti megfelelő és rendszeres kommunikáció segítségére van mindkét félnek.
Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
Egyre népszerűbbek a fintech megoldásokat kínáló alkalmazások, így a kulcs a digitális pénzügyi világhoz már a zsebünkben lapul. Okostelefonunk segítségével könnyedén tudunk egyes szolgáltatóknál számlát nyitni, devizával azonnal kereskedni, kriptoeszközöket vásárolni és eladni, valamint részvényekkel is kereskedni. A FinTech appok segítségével akár jelentős jövedelemre is szert tehetünk rövid időn belül, azonban a pillanat hevében nem szabad megfeledkezni az így megszerzett jövedelem adózásáról sem. Adásunkban azt járjuk körbe, hogy miként reagált a jogalkotó ezekre a viszonylag új, digitális megoldásokra, illetve, hogy miként is kell adóznunk akkor, ha kriptoeszköz eladásából vagy a részvényeink után jövedelmet szerzünk. A beszélgetés során érintjük a 2023-ban kiterjesztett szociális hozzájárulási adókötelezettséget is a FinTech applikációkon keresztül szerzett jövedelmek kapcsán.
Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
A 2023-as év nyári adócsomagjának elemzését kezdtük meg előző adásunkban. Jelen adásban folytatjuk az összegzést.
A mai menü: Társasági adó,Helyi iparűzési adó, Innovációs járulék, Neta, EFO, EKHO, desszertként pedig adóigazgatás, adóeljárás. Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
A felvétel időpontja: 2023. szeptember.
A nyári adócsomag lesz a mai adásban terítéken. Ahogy megszokhattuk egy évben több hullámban érkeznek az adótörvény módosítások, eltérő hatálybalépési időpontokkal. Mai adásunkban szó lesz az szja-t, bizalmi vagyonkezelést, ÁFA-t, EPR-t, kötelező visszaváltást, SZOCHO-t és TBJ-t érintő változásokról, illetve néhány egyéb apróbb módosításról.
Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
A vállalkozások mindennapi életében jelenlévő fő adótörvények közül, talán az ÁFA kérdésköre az, ami a legtöbb kérdést felveti. Ennek oka, hogy az ÁFA törvény úgy nevezett keretjogszabály, ami miatt kevés az egzakt tétel benne, de annál több a mérlegelendő egyedi eset. Ilyen kérdés például a szolgáltatások és termék értékesítések külön vagy együtt kezelése. Lehet egy szerződésben több különböző szolgáltatás, mely több különböző adómegítélés alá esik, de éppúgy lehet több szerződésben több ügylet, amelyeket végsősoron mégis csak együtt kell kezelni. Előfordul, hogy semmi nem az, aminek látszik. Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
Minden vállalkozás életében előfordulnak üzleti események, rendezvények, akár ügyfelek részére szervezik azokat, akár munkavállalók számára, akár egyszerre mindkét csoportnak. Ezek megfelelő adóügyi kezelése mindig kihívásokkal teli, hiszen, ha jogtalanul élünk a menteségekkel vagy a kezdvezményes adóteherrel az jelentős bírságkockázattal jár. Ellenben, ha nem élünk az alacsonyabb adóteher lehetőségével, akkor felesleges költséggel terheljük a vállalkozást. Nincs vonalzó, amely mentén fekete vagy fehér részre választhatók az események, azonban az alapok tisztázásával és néhány hasznos jó tanáccsal igyekszünk segítséget adni a megítéléshez. Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
2013. évtől létezik a magyar adójogrendben a KIVA, mint amolyan alternatív adózási mód. Alapvetően az általános szabályokhoz képesti kedvezményesebb adókonstrukcióként ismerik a vállalkozók, azonban ez nem minden esetben igaz. A vállalkozás költségstruktúrája, üzleti tervei és végsősoron tulajdonosi elvárásai határozzák meg, hogy az általános TAO szerinti adózás vagy a KIVA éri meg jobban a nap végén. Az alapok tisztázásával, néhány gyakorlati megfontolással és egy jogszabályi érdekességgel készültünk a mai beszélgetésre. Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
Ki kell mondani, hogy az adó is egy költség/ráfordítás tétel a vállalkozás életében. Így egy felelős vállalatvezetésnek igenis számba kell vennie, ha van legális és gazdaságilag indokolt lehetőség ennek a kiadásnak a csökkentésére. Tapasztalatunk szerint a cégek egy része szemérmesen még a tekintetét is kerüli az adóoptimalizációnak, egyesek viszont félredobva minden kockázati megfontolást messze átlépik azt a képzeletbeli vonalat. Ahogy általában, most is valahol a kettő között van az igazság. Mai beszélgetésünkben az adóteher tudatos tervezésének lépéseit és döntési pontjait érintjük. Tartsanak velünk. Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
Mai beszélgetésünkben a nemzetközi munkavállalás adózási és járulékfizetési szabályait elemeztük. Szóba kerülnek az egyezményes országok, a harmadik országok, az EU-s országok, a külföldiek Magyarországon és a magyarok külföldön relációk. Igyekeztünk minden eshetőségről néhány szót ejteni, megemlítve az esetleges más adónemeket érintő kihatásokat és a digitális nomádok megfontolásait is. Tartsanak velünk. Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
Mai adásunkban a nemzetközi ügyletek egy speciális fajátjának áfa megítéléséről beszélgettünk. Azért speciális ügyletek, mert nem klasszikus kétszereplős adás-vétel történik, hanem legalább 3 vagy több szereplője van az értékesítési láncnak. Innen ered a szakmai berkekben elterjedt elnevezése is: a láncügylet kifejezés. Megvizsgáltuk, hogy a láncban kinek-mire érdemes figyelni és mi a kulcskérdés, ami az áfamegítélést megalapozza. Szóba került továbbá a láncügyletek kistestvére, a háromszög ügylet is, valamint a nemzetközi ügyletekhez kapcsolódó fuvarozási szolgáltatások számlázása is, tekintettel egy korábbi jogszabályi változásra.
Jelen adásunkban szemléltető ábrákat is bemutatunk. A felvétel folyamán jelezzük, mikor érdemes a kijelzőre pillantani. Tartsanak velünk!
A telephelyek kérdésével foglalkozunk a mai beszélgetésben. Természetesen nem a szó hagyományos értelmében vett telephelyek felől közelítünk, hanem az adójogszabályok szerinti telephely fogalmat elemezzük és helyezzük kontextusba. Számos eset lehetséges amikor ilyen adóügyi telephelye keletkezik egy vállalkozásnak egy másik államban. Legjellemzőbb eset egy helyi iroda alapítása lehet, de egy hosszabb építkezéssel, szereléssel vagy akár egy távmunkás munkavállalóval is már telephely és adókötelezettség keletkezhet. 00:00 - Intro 01:45 – Külföldi vállalkozások Mo-i befektetései 03:40 – Virtuális telephely 04:41 – Telephely definíciója és keletkezése 06:17 – Telephely a TAO tv. szerint 08:14 – Mikor nem beszélünk telephelyről? 09:41 – OECD modell-egyezmény 10:45 – Adókötelezettség 12:30 – Home Office és a telephely 13:34 – Egyéb fogalmak Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
Munkaviszonyban történő kiküldetés számtalan okból megvalósulhat, csupán példálózó jelleggel lehet termékértékesítés vagy szolgáltatás-nyújtás miatti szükségszerű helyszíni munka a vevő telephelyén, lehet oktatás vagy üzleti tárgyalás miatti utazás, lehet a munkáltató belső munkahelyéről hiánya miatti időleges átcsoportosítás. Ez egy örök érvényű témakör, bár az emberi és a munkakapcsolatok egyre inkább az online térbe tolódnak át, mégis számos esetben a személyes megjelenés nem helyettesíthető. Az újabb szokások, az üzleti élet elvárásai karöltve a digitalizáció térnyerésével folyamatosan változó környezetet generálnak, amiben tudni kell a munkáltató érdekében végzett nem szokásos tevékenységeket is helyesen kezelni adó- és munkajogi tekintetben.
00:00 Intro
02:00 A kiküldetés
03:00 Az MT és a Nemzetközi jogszabályok
03:55 A kiküldetés 3 fő esetköre
04:55 A 2018-as új jogszabály változásai
06:36 Mentesülések
07:30 A hosszútávú kiküldetés
08:40 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
09:14 Más helyen történő munkavégzés
10:25 Munkavégzés helye
11:50 A kiküldetés hossza
12:46 Kiküldetési megállapodás
13:36 Fizetés
14:30 Kiküldetési megállapodás
15:10 Home Office, mint kiküldetés
16:39 Regisztrációs kötelezettség
Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
Várható NAV adóellenőrzések 2023-ban, avagy kik kerültek bele a NAV 2023. évi ellenőrzési tervébe.
Minden év elején közzéteszi az adóhatóság az adott évre vonatkozó ellenőrzési irányokat. Ez egy tájékoztató dokumentum, amelyben a hatóság részletezi azon szektorokat és adózói köröket, amelyeket kitüntetett figyelemmel fog kísérni az év során. Ez nem egy kizárólagos lista, természetesen a normál ellenőrzések a teljes adózói körre a megszokottak szerint folynak, de mégis egy jó sorvezetőként szolgál és lehetőséget ad arra, hogy a megnevezett területeken adózók vessenek egy pillantást a működésükre és felkészüljenek egy esetleges ellenőrzésre.
00:00 Intro
00:40 Bevezető
01:50 Ellenőrzési irányelvek 2023
02:40 Mit lehet tudni a 2023-as ellenőrzési irányelvről?
03:42 Az ellenőrzések 4 fő területe
04:15 A jelentős kockázatú tevékenységek
04:42 Kik számíthatnak ellenőrzésre?
06:37 Adatközpontú ellenőrzés
07:11 Az adatok forrása
07:55 Az adatok összevetése, alvállalkozói láncolat
08:33 Nemzetközi adatcsere
09:57 Adóminimalizáló magatartás
10:27 KATA és Átalányadózás
11:48 Regisztrációs adó, import eljárások
12:39 Kiemelt adózok ellenőrzése
13:34 Transzferárazás
14:08 Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP)
14:42 Önkéntes Jogkövetési Program
16:04 Egyéb ellenőrzések
16:45 Tematikus ellenőrzések szektorai
Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.
Minden kapcsolatban meghatározó az első benyomás, nincs ez másképpen egy álláskeresés folyamán sem. Ilyen esetben a munkáltatónál az első képet az önéletrajzunk festi rólunk, így ez az egyetlen oldalnyi szöveg máris a legfontosabb helyre lép elő a jövőbeni állásunk felé vezető úton. Ő tudja megnyitni előttünk az ajtót, hogy személyesen is találkozhassunk a döntéshozókkal. Legyen ez az első élmény pozitív, megfogó és ezzel együtt valósághű is. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban és mik a tapasztalatai egy HR vezetőnek? Kiderül a mai adásból, tartsanak velünk!
00:00 Intro
01:54 Bevezető
02:20 A CV, mint a 0. lépés
03:05 A CV rövidítés jelentése
03:38 Az önéletrajz részei
04:12 Személyes adatok és elérhetőségek
07:05 A fénykép jelentősége és problémák
08:19 Milyen legyen a fénykép?
09:02 Végzettségek formai megjelenítése
11:37 Szakmai tapasztalatok megjelenítése
12:51 Nyelvek
14:26 Egyéb képességek
14:45 Formai elvárások
16:00 Hány oldal egy jó CV?
16:38 A CV beküldésének folyamata
17:38 A kísérő szöveg tartalma és formája
18:15 A motivációs levél megírása
19:10 Jó tanácsok munkakeresőknek
Jelen tartalom nem minősül tanácsadásnak. A beszélgetés a felvétel időpontjában hatályos jogszabályokon alapul.