2026. első Apaparagrafusának témája az orvosi kommunikáció volt. Ehhez két csodás és rendkívül fontos szakembert hívtunk meg. Ők pedig. Prof. Varga Katalin, PhD. DSc. pszichológus, egyetemi tanár, 1986 óta az ELTE oktatója, jelenleg az Affektív Pszichológia Tanszék vezetője. 1991-ben elvégezte a Magyar Pszichiátriai Társaság Hipnózis Egyesületének hipnoterápiás tanfolyamát, majd Mexikói Ericksoni Központban (Centro Ericksoniano de México) „ericksoni pszichoterapeuta”címet szerzett. Hipnoterapeutaként egyre több területen (szülészet, általános anesztézia, orvos-beteg kommunikáció, transzplantáció) szorgalmazza a pozitív szuggesztiók alkalmazását, és általában a lélektani szempontok érvényesítését. 2007-től az ELTE PPK Perinatális szaktanácsadó szakirányú továbbképzés szakfelelős alapító oktatója. Számos könyv és publikáció szerzője, illetve szerkesztője a hipnózis és a szuggesztív kommunikáció, perinatális tudományok témakörben, a “Szuggesztiók Alkalmazása a Szomatikus Orvoslásban Képzés” kidolgozója és szakmai vezetője. Dr. Spányik András, pszichoterapeuta, pszichiáter. Bálint-csoport vezetőként rendszeresen vezet csoportokat. A MedSpot Alapítvány orvosi vezetője, valamint a Panoráma Poliklinika pszichiátriai és pszichoterápiás magánellátásának alapítója. Doktori kutatásait az ELTE PPK-n végezte, melynek fókuszban az orvosi pályaszocializáció, az egészségügyi dolgozók mentális állapota és az orvos–beteg kapcsolat kérdései álltak.

Amikor kitaláltuk ennek az adásnak a témáját, még nem tudtuk, hogy milyen intézkedések fognak életbe lépni azonnali hatállyal, így az eredeti műsorterven változtatnunk kellett, szinte a teljes műsoridőben a javítóintézetekről és azok működéséről, céljáról volt szó, de azért előkerült a nemrég megjelent "Köztünk járnak" című könyv is, ami a gyerekkori szexuális bántalmazásról szól. A két vendégünk a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványtól érkezett, eljött Gyurkó Szilvia, aki 2002-ben szerzett diplomát az ELTE jogi karán. Gyermekjogi és gyermekvédelmi tanulmányokat folytatott a Columbia Egyetemen, New Yorkban, és végzett kurzusokat a Genfi Egyetemen és a Harvard szervezésében is. 2016-ban alapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, amelynek gyermekjogi, gyermekvédelmi és gyermekrészvételi programjai mára itthon és külföldön is elismertek. Rendszeresen publikál szakmai anyagokat tudományos folyóiratokban, valamint gyermekjogi érzékenyítő cikkeket. A másik vendégünk Vaskuti Gergő volt, aki pszichológus és kriminológus. Dolgozott iskolában, gyermekotthonban, nevelőszülői hálózatnál és gyerekekkel foglalkozó civil szervezetnél is. Pszichológusként elsősorban kamaszokkal és kamaszokat nevelő családokkal foglalkozik. A Hintalovon Alapítványhoz 2019-ben csatlakozott. Az alapítvány NEMECSEK Programjában összeérnek a különböző területeken szerzett tapasztalatai. Ennek köszönhetően igazán hatékonyan tudja segíteni a különböző intézményeket, közösségeket abban, hogy minél megtartóbb és biztonságosabb környezetet teremthessenek a gyerekek és a körülöttük lévő felnőttek számára.

Berobbantottuk a mansplaining-cunamit, jött ugyanis az újabb Apaparagrafus, ezúttal pedig végre Sziklai Tamás is volt, szóval nem egyedül beszélgettem a két férfivendégünkkel. Az egyikü Kovács Bálint volt, aki íróként és újságíróként is régóta foglalkozik a nők elleni erőszak és a szexuális zaklatás témájával, Facebook-oldalán az utóbbi időkben kifejezetten sokat posztol ezerkől a dolgokról. Puszild meg – Szexuális zaklatás, a #metoo jelenség és ami mögötte van című riportkönyve 2018-ban jelent meg. Korábban az Origo, később az Index, jelenleg a HVG újságírójaként több színház és színitanoda zaklatási ügyeit tárta fel. Junior Prima-díjas újságíró. Lehetne, hogy csak aludjunk? című novelláskötete 2021-ben, Vágták volna le című regénye 2023-ban jelent meg. A másik férfink pedig Szilágyi László lesz, ő a Billog Burger Bár marketingese. Magyarország első közéleti burgerezője nemcsak cheddar sajtszószt ad a burgerekhez, hanem társadalmi szerepvállalással fűszerezi azokat. László nemzetközi marketing szakon szerzett diplomát majd több területen is foglalkozott céges kommunikációval, márkaépítéssel, rendezvényszervezéssel. Az elmúlt években a billog PR tevékenységét és social media tartalomgyártásáért felel, aminek keretében bevezette Magyarországra az Angel Shot segélykérő koktélt a bántalmazott nők megvédésére. Főszervezője volt az Angel Day Fórumnak, ahol a hazai civil szervezetek és túlélő nők tudtak szakmai egyeztetést folytatni, és közösen fellépni a nők védelmében. Napi aktivitása és társadalmi érzékenysége miatt került az elmúlt időszakban a közélet figyelmébe. Szóval persze egyáltalán nem mansplaining volt, de nőket már rengeteget hívtunk meg, hogy a témáról beszéljenek, most meghívtunk férfiakat is, hogy kapcsolati erőszakról, feminizmusról, társadalmi felelősségvállalásról és a férfiak pozíciójáról mondják el a véleményüket.

Ezúttal a közelgő választás volt a téma.   Választáslélektan, választásszociológia, közvéleménykutatások, kilátások, törvények.   Az egyik vendégünk Szabó Andrea volt, aki szociológus, politikatudós. Szakterülete az ifjúságszociológia és a választói magatartás.   A másik vendégünk pedig Krekó Péter volt, a Political Capital ügyvezetője, aki szociálpszichológusként az álhírek, az autoriter befolyás és a demokratikus ellenállóképesség területére specializálódott.   KIfejezetten izgalmas beszélgetés volt, amiről csak akkor fogjátok tudni, hogy tényleg jó volt-e, ha meg is hallgatjátok, szóval hallgassátok!

Nők, romák, művészet, reprezentáció voltak a témáink, amikről két vendégünkkel beszélgettünk. Az egyik vendég Horváth Anita fotográfus volt.   Ő a tanulmányait a Budapesti Metropolitan Egyetem Fotográfia BA szakán, majd a MOME Fotográfia MA képzésén végezte, diplomamunkájában Omara életművének autonóm olvasatát dolgozta fel.   Munkáiban a roma női tapasztalat, az önazonosság és a társadalmi reprezentáció kérdései jelennek meg. Sorozataiban gyakran saját történetein keresztül vizsgálja a kollektív emlékezetet és az identitás vizuális nyelvét.   Szerepelt több hazai és nemzetközi kiállításon, többek között a budapesti Capa Központban (European Kinship, 2025), az OFF-Biennále Budapest programjában (these walls are not here to defend us, 2025), valamint a Berlini European Roma Institute for Arts and Culture tárlatán (CARGO – of Dust and Ashes, 2024).   Munkáiról többek között az Élet és Irodalom, a British Journal of Photography, a Vogue Italia, a HVG és a Népszava is beszámolt. "Igyekszik az ember lánya" címmel november 30-ig látható önálló kiállítása a Bura Galériában.   A másik vendégünk Páldi Lívia kurátor és művészettörténész, a Kiscelli Múzeum Fővárosi Képtárának munkatársa volt.   Ő társalapítója a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetnek, ahol társigazgatóként 1997 és 2000 között dolgozott. 2007 és 2011 között a Műcsarnok főkurátora, 2013-ban a kasseli documenta egyik kurátori ágense, 2012 és 2015 között a Baltic Art Center igazgatója, 2017 és 2021 között a dublini Project Arts Centre vizuális művészeti kurátora volt.   Legutóbbi kurátori projektjei közé tartozik a 2024-es „minden szépből van”, valamint 2023-as „Az erőszakról”, amely a női és queer perspektívákból mutatta be az erőszak komplex jelenségét és működését.   Tagja volt az OFF-Biennálé 2025 kurátori stábjának és ezen belül társkurátora volt az "ezek a falak nem minket védenek" és kurátora Bede Kincső: Pista művészete, kiállításoknak. Jelenleg látható projektje: OKTÓBER - a hallgatástól az ellenállásig. Ezt a Kiscelli Múzeumban, egészen január 25-ig lehet megnézni.

A társadalmi mobilitásról és annak áráról beszélgettünk két kiváló szakemberrel. Eljött Durst Judit szociológus, antropológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutató központjának főmunkatársa és a University College London vendégkutatója. Ő volt a Társadalmi mobilitás ára című négy éves, tavaly zárult kutatási projekt vezetője, ő az egyik szerkesztője az azonos címen megjelent tanulmánykötetnek is, amit a Gondolat Kiadó jóvoltából meg is kaptam. A másik vendégünk Pántya József szociálpszichológus volt Doktori fokozatát 2014-ben szerezte a Debreceni Egyetemen, 2019 óta az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa. Kutatási érdeklődésének fókuszában a proszociális és társadalmi szempontból felelős vélekedések és viselkedések meghatározó tényezőinek és következményeinek a vizsgálata áll. Velünk tehát arról beszélgettünk, hogy mit jelent eljönni onnan, ahol születtél és megérkezni valahova nagyon máshova. Kinek jó ez, kinek nem, mi kell hozzá és mi nem, miért könnyű ez (nem az) és miért nehéz. És még csomó minden más is szóba került.

Az adás témája a hajléktalanság volt. Kalota Ágnessel beszélgettünk, aki 15 éve tagja az Utcajogász Egyesületnek, a hosszú idő alatt rengeteg mindent csinált, jelenleg önkéntesként segíti a munkát, ami azt jelenti, hogy esetkezeléssel foglalkozik. Részt vesz a Blaha Lujza téri ügyfélfogadáson és az emailes ügyeletben, és a Blahán bejövő eseteit viszi tovább szükség esetén. Ezen kívül jelenleg egy kilakoltatási perben képviseli egyik ügyfelüket. Amikor nem Utcajogász, akkor ügyvédi praxist visz, saját ügyvédi irodája van. És Naszvadi Tibor volt a másik vendégünk, aki a Menhely Alapítvány szociális munkás munkatársa 1991 óta. Hosszú szakmai pályafutása alatt a hajléktalanellátás szinte minden szegmensében ki tudta próbálni magát, talán a szállást nyújtó szolgáltatásokat ismeri személyes tapasztalatai alapján a legkevésbé, mert csak rövid ideig dolgozott ilyen intézmény(ek)ben. Leginkább a nappali ellátásokban van otthon, jelenleg is a Kürt utcai Nappali Centrum egyik projektjének a vezetője. Harminc plusz éve foglalkozik lakhatási szegénységben élők szociális és egyéb ügyeinek intézésével, ezen a területen érzi a legjobban magát. Tehát jogi és szociális munka, esetkísérés, lakhatási szegénység, támogatás és önkéntesség voltak a témáink. Nehéz téma, fontos téma, keveset van róla szó, de most volt

  Megalakult a Drogellenes Digitális Polgári Kör, szóval úgy döntöttünk, hogy utánamegyünk annak, hogy mi történik és mi nem történik a hazai drogprevenciós térben.   És annak is, hogy miért.   Az egyik vendégünk Nyíri Noémi, addiktológiai konzultáns, drogprevenciós szakértő, gyakorló szakember, ASAP Európai Prevenciós Maszter Tréner (ilyenből rajta kívül csak négy van az országban) volt.   Noémi a CRAFT-SP (Közösségi megerősítés és családi tréning - Támogatás és megelőzés) elnevezésű módszer egyik hazai képviselője, aki nem mellesleg 2019-ben a rám őrült nagy hatással bíró Köztes Átmenetek elnevezésű vándorkiállítás drogprevenciós munkatársa is volt.   A másik vendégünk Sárosi Péter, a Drogriporter oldal szerkesztője, az azt üzemeltető Jogriporter Alapítvány nevű civil szervezet igazgatója volt.   Péter történész, jogvédő és filmes, akinek szakterülete a drogpolitika, emberi jogok és ártalomcsökkentés. Oldalán, a Drogriporteren számos pszichológiai és spirituális témában ír.

Indul a tanév, jönnek a matekórák, amik oly sok érzelmet váltanak ki. Szóval hát jött egy Apaparagrafus, mégpedig az 50., amiben megnéztük ezeket az érzelmeket, és megnézzük, hogy mit lehetne ezekkel kezdeni. Mégpedig három, csodás emberrel. Először is Németh Hanna matematikus, Montessori-matematika oktatóval, a Hanna - I love matek & montessori csatorna alapítójával. Hanna célja, hogy megmutassa: a matek érdekes, szerethető és egy kulcs a világ megértéséhez, és így egy tudatosabb, sikeresebb és boldogabb élethez. Munkájával kisgyermekes szülőknek, pedagógusoknak, gyerekeknek és felnőtteknek segít abban, hogy új, pozitív kapcsolatot alakítsanak ki a matematikával, tanulással és fejlődéssel. Két kisgyermek anyukájaként, vállalkozóként és tartalomgyártóként is azon dolgozik, hogy minél több ember felismerje a Montessori-alapú korai fejlesztés fontosságát, illetve, hogy felnőttként is tudunk még rengeteget tanulni és fejlődni, olyanokban, amikre korábban nem is gondoltunk volna. Aztán Földvári Gergely, művésznevén Grego, zongorista, zeneszerzővel. Grego diplomáját Pat Metheny adta a kezébe, írt olyan lemezt, amin Borlai Gergő dobolt, tanított a Lauder Javne Zeneiskolában és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, de zongorázott luxus óceánjáró hajón is. Latin címmel megjelent novellája után kezdett mélyebben matematikával is foglalkozni, itt rövid időn belül meglepő felfedezéseket és kisebb-nagyobb szakmai sikereket könyvelhetett el, matematikai enciklopédiába is bekerültek gondolatai. Matematikai barangolásai leginkább a poliéder-geometria és a számelmélet területein folynak, ezek eredményeit pl. játékok tervezéséhez használja fel. És a szintén matematikus Kun Gáborral. Gábor az ELTE matematikus szakon MSc-zett, majd ugyanott PhD-zett. Kutatási területe a számítástudomány és diszkrét matematika, elsősorban nagy hálózatok vizsgálata. Számos egyetemen dolgozott vagy volt vendégkutató. Csehországban, az USA-ban, Angliában, Kanadában: Cambridge, Princeton, NYU, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Versenyszerűen sakkozik. Szóval logarlécre fel, itt a matekfakt! 

Sütöttünk Magyarország alakú karajt, töltjük hozzá a sörikét, ebéd előtt jól megbeszéltük, hogy mit és hogyan eszik a magyar ahelyett, hogy mit és hogyan ehetne. Három vendégünk is volt. Eljött a dietetikus Szabó Adrienn, akinek az egyik legkedvesebb munkatapasztalata a sebészeti és transzplantációs klinikán eltöltött hét éve volt, hobbija a piacra járás. Szakértője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tények Ízekre Szedve kampányának, valamint a Lidlnek, a Jókenyér pékségnek és a Grapoilanak, ami mellett dietetikus hallgatókat tanít a Semmelweis Egyetemen, és igyekszik minél többeket edukálni instagram oldalán. Szívügye a fenntartható táplálkozás, erről 2020-ban, a covid előtt közvetlenül könyvet is írt Magyar superfood címmel. Eljött Vida Katalin tanácsadó szakpszichológus, traumaterapeuta is, akinek az utóbbi években a táplálkozáspszichológia kérdései jelentik az egyik fő érdeklődési területét. A 444.hu felületén futó Babramegy gasztroblog írója, a Podkoszt című gasztropodcast társműsorvezetője, az Idei, hazai, zöld című szakácskönyv szerzője. És eljött Szkladányi András bölcsész, angoltanár, basszusgitáros és gasztronómiai szakfordító is. András közel harminc szakácskönyvet fordított, többek közt Gordon Ramsay, Giorgio Locatelli és Julia Child műveit. Közben kitanulta a konyhamészáros és szakácsszakmát, és 2010 óta több neves étteremben dolgozott. Első saját szakácskönyve, a 'Fülétől a farkáig' c. belsőségkalauz idén tavasszal jelent meg. Volt miért a Tilost hallgatni!

A mostani Apaparagrafusban az újságírás volt a téma. Megbeszéltük, hogy mi is az a női újságírás, van-e egyáltalán olyan, mik azok a női témák és mik azok a témák, amik csak nőket érdekelnek, és főleg: miért. Beszéltünk az újságírás közelmúltjáról, jelenéről és vélt vagy vágyott jövőjéről, no meg arról, hogy milyen nőnek lenni ezen a területen. Ábécében az első vendégünk Jelinek Anna volt, aki jelenleg az ELTE kommunikáció és média szakán írja a diplomamunkáját, és nagyjából két éve dolgozik a 444-nél újságíróként, ahová főleg videós anyagokat és riportokat készít. Ábécében a következő Mózes Zsófi, a WMN újságírója és social media managere. Cikkeiben főként társadalmi kérdésekkel, a nők helyzetével és a nemek közti egyenlőtlenségekkel foglalkozik, emellett saját tapasztalatai alapján nyíltan ír a családon belüli erőszakról is. Fontosnak tartja, hogy hangot adjon azoknak a problémáknak, amelyek gyakran láthatatlanok maradnak. És az ábécében a harmadik Varró Szilvia, aki 2010-ben elnyerte a Pulitzer-emlékdíjat, elsősorban szociális és politikai témájú tényfeltáró cikkeivel. A Tilos Rádióban a kilencvenes években indított feminista rádióműsort, később többek között a Népszabadság, a Magyar Narancs vagy a Klubrádió munkatársaként dolgozott. 2011-ben alapította meg saját kommunikációs cégét. Eredetileg német-holland-média szakot végzett, majd üzleti adminisztrációt tanult a CEU-n. Idén fejezte be a pszichológia alapszakot. 2019-ben a mesterséges intelligenciáról való kapcsolatról adott elő TEDx-en (érdemes rákeresni a YouTube-on).

Ezúttal a környezetvédelem volt a téma, ami egyébként volt már, de akkor inkább elméleti és kommunikációs oldalról foglalkoztunk vele, most kifejezetten gyakorlati szakemberek érkeztek hozzánk, akik aszályról, állatokról, növényekről, a Zagyváról, környezetvédelmi zagyvaságokról, törvényekbe bújtatott természetgyalázásról beszéltek. Az egyik szakember Szendőfi Balázs volt. 1978-ban született Budapesten. Pro Natura díjas természetfilmes, halkutató, zeneszerző-előadóművész és természetvédelmi aktivista. Első filmje a 2015-ben debütált Budapest halai. Filmjeiben a természet szépségének bemutatása és az ismeretterjesztés mellett még nagyobb hangsúlyt kap a természetvédelem és a természet-helyreállítás fontossága. Ehhez a természetfilmezés esztétikai ereje mellett a tényfeltáró dokumentarizmust, az ismeretekben dús és lírai szövegezést, valamint a zene erejét is segítségül hívja: filmjeit maga fényképezi, rendezi, vágja, írja a szöveget és a zenét is maga szerzi/játssza. A másik szakember Orbán Zoltán volt. Ő 1968-ban, Dombóváron született. Okleveles vidékfejlesztési menedzsment és marketing szakértő, az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, a Madártávlat magazin főszerkesztője. Írt többszáz cikket, 14 könyvet, évi 450-500 alkalommal szólal meg a médiában, és ennél jóval több, egészen pontosan 728 videót készített és töltött fel az MME youtube csatornájára annak 2010-es elindítása óta.

A műsorban a Cserehátról, lehetőségekről, lehetetlenségekről, oktatásról, egészségügyről, hitről és reményről, roma közösségekről, közelségekről és távolságokról, társadalmi kérdésekről beszélgettünk két meghívott vendégünkkel. Az egyikük Czetőová Alexandra volt. Szlovákiában él, 34 éves, két gyerek anyukája. 2014-ben végzett a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karán védőnőként, majd ugyanitt, 2024-ben szakvédőnő mesterképzést szerzett. Jelenleg a halmozottan hátrányos helyzetű Rakacán dolgozik, munkája mellett a Tomor és környéki gyerekek mentorálásával is foglalkozik. 2025-ben az év roma hétköznapi hősének járó díjra, az Aranypánt-díjra jelölték. A másik vendégünk Siroki Laci volt, aki 28 éve dolgozik civilként közösségszervező mesterként a Csereháton. Szenvedélye a közösségek építése és erősítése, célja, hogy tapasztalatával segítse az emberek összefogását és fejlődését.

Négy vendégünkkel beszélgettünk a Pride-ról, jogokról, mindennapokról, pszichológiáról. A négy vendégünk pedig ők voltak: Szajbély Katalin, a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítségnyújtó programjának, az Emberi Jogi Tanácsadó Irodának a jogi koordinátora, alkotmányjogász, doktori fokozatát a diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályozás témájában szerezte. Lászlóffy Julianna, klinikai szakpszichológus, pár és családterapeuta és pszichodráma vezető. Alapító tagja a Magyar Pszichológiai Társaság 2013-ban alakult LMBTQ+ Pszichológiai Szekciójának. Bogádi Nikoletta, 4 gyermekes édesanya, LMBTQ-ügyileg "halmozottan" érintett: transznemű és meleg gyermekei mellett lett konzervatív, szemellenzős szülőből LMBTQ aktivistává. Történetét Élő Könyvként is meséli (Élő Könyvtár az Emberi Jogokért), valamint a Támogató Szülők csoport tagjaként is igyekszik a közösséget segíteni. Élete egyik legfontosabb tanulságának tartja, hogy a gondolkodásbeli változás/fejlődés mindenki számára lehetséges és szükséges. Zsirka Hella, transz aktivista, queer feminista, az “Én is ember vagyok” című kampány egyik arca, a Háttér Társaság operatív vezetője, ügyvivője. Aktívan foglalkozik a transznemű emberek érdekérvényesítésével, a társadalmi szemléletformálással, a feminista és az LMBTQI+ mozgalmak közötti híd megteremtésével. Rendszeresen tart szemléletformáló képzéseket cégeknek és szervezeteknek, vesz részt szakmai anyagok véleményezésében és kidolgozásában. Interjúiban gyakran beszél a tágabb szakmai nézőpontok mellett arról is, hogy mennyire fontos a társadalmi rétegek közötti párbeszéd, és hogy milyen volt LMBTQI fiatalként felnőni Magyarországon. Képviselte már közösségét a Parlamentben és a korábbi köztársasági elnök előtt egyaránt, valamint az LMBTQI+ közösségről szóló művészeti alkotásokban is előszeretettel vesz részt.

        Amikor kitaláltuk Sziklai Tomival, hogy mi lesz a mostani Apaparagrafus témája, még nem tudhattuk, hogy ennyire aktuális lesz majd. De ennyire az lett.   Alkotmányosság, alkotmányiatlanság, jogállamiság, jogállamiatlanság.   Szavak, amiknek a megléte iszonyú fontos lenne, de amiket a magyar vezetés páros lábbal döngöl őket a földbe és szavak, amiket a magyar helyesírás nem ismer, de amiket a magyar társadalom egyre jobban és egyre inkább tapasztal. Mások bőrén, a saját bőrén. A témákhoz két elképesztő szakembert hívtunk meg.   Az egyik Kadlót Erzsébet ügyvéd, bíró, címzetes egyetemi docens, volt alkotmánybírósági főtanácsadó, volt a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára, jelenleg is tagja a Magyar Ügyvédi Kamara Küldöttgyűlésének és Fegyelmi Bizottságának.   Van csomó díja és elismerése, oktat, kutat és iszonyú mennyiségben publikál büntetőjogi, kriminológiai és alkotmányjogi témákban.   A másik vendégünk Kazai Viktor Zoltán alkotmányjogász volt, aki jelenleg a brüsszeli Université libre de Bruxelles (ULB) posztdoktori kutatója és a berlini székhelyű Civil Liberties Union for Euope jogállamiság szakértője.   Doktori fokozatát 2023-ban szerezte a CEU-n összehasonlító alkotmányjogból.   2024-ben jelent meg első monográfiájára a Routledge kiadónál The Equilibrium of Parliamentary Law-making címmel, amelyben azt vizsgálja összehasonlító szemszögből, hogyan lehet alkotmányjogi eszközökkel orvosolni a parlamenti torvényalkotás legsúlyosabb hibáit és ezáltal megóvni az alkotmányos demokráciát az autoriter tendenciáktól.   Mindezekből szerintem két dolog teljesen egyértelmű.   Az egyik, hogy nekem már írás közben tátva maradt a szám, a másik, hogy mik lesznek a témák.

A hallgatás igenis politizálás, mondja Lengyel Tamás színész a 2025. május 15-én megjelent Magyar Narancs címlapján, mi pedig épp ezen a napon sem hallgattunk. Ezúttal ugyanis épp a társadalmi felelősségvállalásról beszélgettünk az átláthatósági törvény benyújtását követő második napon. Az egyik vendégünk Tapasztó Orsi volt.   Ő fizikus, mentálhigiénés szakember, örökbefogadó anya, aki a közösségi médiás felületein rendszeresen szólal fel úgy a mentális egészség fontossága mellett, mint a gyermekvédelemmel kapcsolatban.   A másik vendégünk Szabó Benedek volt, Ő elsősorban zenészként ismert, leginkább a Galaxisok dalszerző-énekeseként. Kevésbé gyakran hangoztatott tény, hogy emellett egy irodában dolgozik, és korábban sokáig tevékenykedett zenei újságíróként is. Szeret olvasni, filmeket nézni, zenét hallgatni, számítógépezni és a barátaival lenni.   Fontos, ébresztő hatású műsor volt remek, részben politikai szövegű dalokkal.

  Még ezer éve volt egyszer egy TASZ-buli, a Ludditák (ami azóta sajnos már nem létezik) csodás koncertet adott, a dalok között pedig azt üvöltötte a két Fiáth-lány, Titanilla és Marianna, hogy Alles odabasz, éljen a TASZ!   Azóta meg tényleg sok, talán egyre több minden basz oda, szóval továbbra is éljen a TASZ, méghozzá még sokáig, mert szükség van rájuk. Erről szólt ez az Apaparagrafus.   No meg a TASZ történetéről, tevékenységéről, főbb ügyeiről, jogállamiságról és sajnos arról is, hogy miért és hogyan kerül(t) bajba a Társaság a Szabadságjogokért.     És persze, ahogy azt már megszokhattátok, most is volt vendég.   Kettő.   Az egyik Szabó Máté jogász, ő a TASZ szakmai igazgatója.   Doktori fokozatát az ELTE-n szerezte.   Munkája középpontjában az alapvető jogok védelme áll, különös tekintettel arra, miként ültethetők át az alapjogvédelem érvei a különböző jogágak – így a polgári, büntető, munkajogi vagy közigazgatási jog – nyelvére.   A TASZ-nál stratégiai pereket felügyel, amelyek hazai és nemzetközi bíróságokon zajlanak.   Korábban joghallgatóknak oktatott alkotmányjogot, információs és médiajogot, valamint egyik szerzője a legújabb, joghallgatóknak szóló alapjogi tankönyvnek.   Szakmai érdeklődését az alkotmányosság és a jogállamiság kérdései is meghatározzák.   Társfelperes volt a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben, amely európai szinten is mérföldkő volt a titkos megfigyelések emberi jogi korlátainak meghúzásában.   A másik vendég Zeller Judit jogász, pszichológus volt, ő a TASZ szenior szakértője.   Munkájának fő fókuszát az alapjogok 21. századi kihívásai, a technológiai, illetve élettudományos fejlődés és az alapjogok kapcsolata, valamint az önrendelkezési jog kérdései jelentik.   A TASZ-nál stratégiai perek felépítésében és vitelében vesz részt.   Az elmúlt években leginkább az oktatási mozgalom jogi támogatását és az ebben részt vevő szervezetek együttműködésének koordinációját végezte.   Oktatóként az alkotmányjog mellett egészségügyi jogot és bioetikát is tanít.