A műtétek, sérülések utáni rehabilitációs gyógytorna nemcsak a gyorsabb és hatékonyabb felépülésben, de a mozgásképesség gyorsabb visszanyeréséhez is elengedhetetlen. Célja még, hogy csökkentse a fájdalmat és megelőzze a hossztávú komplikációkat. Ez különösen idősebb korban fontos, amikor is megnövekedhetnek a műtétekkel járó különböző betegségek és balesetek, ilyenek például a combnyaktörés és a csonttörések. Miért fontos a rehabilitációs gyógytorna? Hogyan segíti a felépülést? Mi történik, ha az egyén elhanyagolja mindezt? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk vendégünkkel a gyógytornász rovatunkban.
Vendég: Vizsy Maja gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának kommunikációs munkatársa
Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Szerkesztő: Lopez Brigitta
A csontok sűrűsége a harmincadik életév betöltésével éri el maximumát, majd azt követően csökkenni kezd. Amennyiben a szervezet nem képes szabályozni az ásványi anyagok mennyiségét, a csontok szerkezete megváltozik és kialakulhat a csontritkulás. A néma kórként is emlegetett betegség kezdetben nem okoz klinikai tüneteket, előrehaladott formájában viszont már fájdalommal járhat.
Vendég: dr. Pál Mónika reumatológus, fájdalomspecialista és Makovicsné Landor Erika gyógytornász
Műsorvezető: Bak Anita
Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella
Az időskor egy természetes életszakasz, amely számos fiziológiai és pszichoszociális változással jár. Ezek közül az egyik leginkább szembetűnő és mégis gyakran alábecsült jelenség a testtartás megváltozása, ami sokszor fokozatosan alakul ki, és nem csak esztétikai, hanem komoly egészségügyi problémákat is okozhat.
Vendég: Ács Henrietta gyógytornász-fizioterapeuta, idősügyi életút tanácsadó
Műsorvezető: Bicsák Eszter
Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő
Vajon hány bárány van, amelyet meg lehet számolni? Egy 2024-es felmérés szerint a magyarok 63%-a éjjel felébred és nehezen alszik vissza, reggel pedig fáradtan ébred. És bár a lakosság többsége 6–8 órát alszik, hétköznap sokan ez alá csúsznak. Ilyenkor késő ősszel a korábbi sötétedés, az óraátállítás még jobban megzavarja a biológiai óránkat, ami szintén alvásproblémákhoz vezethet. De mit tehetünk annak érdekében, hogy jobban aludjunk? Mit tehetünk természetes módszerekkel és mikor van szükség orvosi beavatkozásra az alvászavarok esetén? Ezekről is beszélgetünk.
Szakértőink:
— Vada Gergely a Magyar Alvásszövetség szakértője, címzetes egyetemi docens
— Dr. Révay Edit, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense, mentálhigiénés szakember
Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Szerkesztő: Nagy Bálint
"Az én időm, az én erőm. Érted." címmel indított kampányt az Autisták Országos Szövetsége. Az énidő nagyon fontos mindenki életében, az autista gyermekeket nevelő szülők esetében különösen. A nem mindennapi teljesítményről, de mindennapi nehézségekről, kihívásokról is beszélgetünk.
Vendég:
— Kővári Edit az Autisták Országos Szövetségének elnöke
— Pohánka Edit az Autisták Országos Szövetségének alelnöke és a PontMás Vas Vármegyei Autista Gyermekekért Alapítvány elnöke
Szerkesztő: Lopez Brigitta
Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Negyven után sokan érzik úgy, hogy az életük lassan lejtmenetbe indul, pedig ez az időszak valójában az önismeret és belső fejlődés új korszakát hozhatja el. Az önbizalom nem a fiatalság kiváltsága, sokkal inkább a tapasztalatból fakadó stabilitás. De hogyan lehet elérni, hogy lehetőségként, és ne teherként éljük meg az évek múlását? Milyen veszélyek leselkedhetnek ránk egy bizonytalanabb, kiszolgáltatottabb időszakban – kiváltképp a digitális térben –, és legfőképpen: hogyan lehet ebből felállni és talpon is maradni?
Vendég: Pólus Enikő mentálhigiénés szakemberPöltl Ákos családbiztonsági szakértő
Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Szerkesztő: Dian Gergő
Több millió ember él műszívbillentyűvel, a világon évente több százezer szívbillentyű-műtétet végeznek. A beültetések növekvő száma részben a szív- és érrendszeri betegségek növekedésének, az elöregedő társadalomnak, valamint a modern orvostudomány fejlődésének köszönhető. Az elmúlt fél évben a SzívSn Egyesület tagjainak sgítségével adtunk tanácsokat, hogy megelőzhető-e a szív elöregedése, s ha már műtétre kerül sor, milyen életmódot jelent, s milyen rehabilitációs folyamatra van szükség? Ezúttal olyan kérdéseket beszéltünk meg, amiket hallgatóink tettek fel az elmúlt adások alkalmával s eddig nem tudtuk megválaszolni. Vendégeink Hartyánszky István szívsebész professzor, a Városmajor utcai szívsebészeti klinika orvosa, Gyebnár Brigitta érintett, a SzívSN Egyesület elnökségi tagja és Bernáth-Lukács Zsuzsa a SzívSN Egyesület vezetője voltak.
A kiégést először az egészségügyben dolgozóknál diagnosztizálták, orvosok, ápolók és szociális munkások körében, akik kiégtek a túlórától, és a túlzott stressztől. Ma már az Európai Unióban minden 4. munkavállaló szenved tőle. Pedig a korunk népbetegségének tartott burnout szindróma megelőzhető: van, aki kikapcsolódással, mozgással, vagy épp folyamatos tanulással küzd ellene.
Vendég: Pólus Enikő, mentálhigiénés szakember
Szerkesztő: Dian Gergő
Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Több mint 19 millió lépés, lelkes hallgatók, fitt kollégák és valódi életmódváltások – ez a Kossuth Rádió mozgáskampányának mérlege. A rádiósok példamutatással szerették volna a hallgatókat rábírni arra, hogy tegyenek meg mindent a saját egészségükért. Mindegy, hogy mit, csak mozogjanak. A Millió lépés elnevezésű applikáció fejlesztőinek köszönhetően egy közös platformon keresztül gyűjthették az aktivitásokat – legyen szó sétáról, táncról vagy úszásról, hiszen az alkalmazás több mint 60 mozgásformát képes lépésszámra váltani.
Szerkesztő-műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Vendégek:
- Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója
- Volf-Nagy Tünde, a Délelőtt felelős szerkesztője
- a mozgás kampány első 3 helyezettje: Horváth Ágnes szerkesztő-műsorvezető, Novák József hírterületi szerkesztő és Papp-Nánási Gabriella szerkesztő
Anorexia, bulímia nervosa. A testképzavar olyan mentális egészségügyi állapot, amelyben az egyén torzított és negatív képet alkot saját testéről és megjelenéséről. Hogyan ismerhető fel? Mit tehet a környezet és mit a szakemberek? Hogyan előzhető meg? Szakértőinkkel ezekre kerestük a választ a Kossuth Rádió Délelőtt c. műsorában.
Vendégek:
Bábi Anna, jógaoktató
Bábiné Szottfried Gabriella édesanya, védőnő
Kálóczi-Wolher Veronika dietetikus, táplálkozástudományi szakember
Védőoltás sorozat indult a Délelőttben. Az első részben többek között hallhatnak arról, hogy mi a kötelező védőoltások célja, milyen eredményei vannak a hazai védőoltási rendszernek, hogyan működik a nyájimmunitás.
Vendég: dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, NNGYK ls Prof. Dr. med habil Mészner Zsófia PhD, csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, módszertani igazgató a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben
"A tested a poggyász, amit egész életeden keresztül hordanod kell. Minél több a felesleg rajta, annál rövidebb az út.” – ez az idézet olvasható mottóként a Visegrádi Vitalizáló Vendégház honlapján, ahova a léböjtölni vágyók érkeznek. A többnapos kúra azonban a lélekre és a mentális állapotra legalább annyira jó hatással van, mint a testre. Hogyan működik a léböjt? Kiknek ajánlott? MIlyen betegséggel élők alkalmazhatják?
Vendég: Arádi Antónia, böjt kúravezető
Műsorvezető: Horváth Szilárd
Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő
A közösségi oldalakon, különböző fórumokon, sőt akár szakemberek szájából is gyakran elhangzik az a mondat, hogy a különböző daganatos megbetegedések hátterében lelki sérülések állhatnak, valamilyen konkrét trauma vezethetett kialakulásukhoz, és ha a páciens ezt tudatosítja, feldolgozza, akkor képes lesz akár leküzdeni a betegséget is. De van-e ennek tudományos alapja? A lélek betegsége tényleg okozhat rákot? Ezt próbáljuk körüljárni.
A következő hölgy, akinek a történetét hallani fogják, 13 éve küzd a rákkal. Nehéz lehetett igent mondania arra a megkeresésre, hogy beszéljen mindarról, amit átélt és átél a mai napig. A klinikai szakpszichológusa azt mondta róla, hogy nagy küzdő kiváló megküzdési képességekkel. Azért vállalta az interjút, mert szeretne segíteni másoknak. Reménykedik benne, hogy a szavai olyan emberekhez jutnak el, akik kapaszkodót találnak benne.