Vajon hány bárány van, amelyet meg lehet számolni? Egy 2024-es felmérés szerint a magyarok 63%-a éjjel felébred és nehezen alszik vissza, reggel pedig fáradtan ébred. És bár a lakosság többsége 6–8 órát alszik, hétköznap sokan ez alá csúsznak. Ilyenkor késő ősszel a korábbi sötétedés, az óraátállítás még jobban megzavarja a biológiai óránkat, ami szintén alvásproblémákhoz vezethet. De mit tehetünk annak érdekében, hogy jobban aludjunk? Mit tehetünk természetes módszerekkel és mikor van szükség orvosi beavatkozásra az alvászavarok esetén? Ezekről is beszélgetünk.

Szakértőink:

— Vada Gergely a Magyar Alvásszövetség szakértője, címzetes egyetemi docens

— Dr. Révay Edit, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense, mentálhigiénés szakember

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Szerkesztő: Nagy Bálint

"Az én időm, az én erőm. Érted." címmel indított kampányt az Autisták Országos Szövetsége. Az énidő nagyon fontos mindenki életében, az autista gyermekeket nevelő szülők esetében különösen. A nem mindennapi teljesítményről, de mindennapi nehézségekről, kihívásokról is beszélgetünk.

Vendég:

— Kővári Edit az Autisták Országos Szövetségének elnöke

— Pohánka Edit az Autisták Országos Szövetségének alelnöke és a PontMás Vas Vármegyei Autista Gyermekekért Alapítvány elnöke

Szerkesztő: Lopez Brigitta

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Negyven után sokan érzik úgy, hogy az életük lassan lejtmenetbe indul, pedig ez az időszak valójában az önismeret és belső fejlődés új korszakát hozhatja el. Az önbizalom nem a fiatalság kiváltsága, sokkal inkább a tapasztalatból fakadó stabilitás. De hogyan lehet elérni, hogy lehetőségként, és ne teherként éljük meg az évek múlását? Milyen veszélyek leselkedhetnek ránk egy bizonytalanabb, kiszolgáltatottabb időszakban – kiváltképp a digitális térben –, és legfőképpen: hogyan lehet ebből felállni és talpon is maradni?

Vendég: Pólus Enikő mentálhigiénés szakemberPöltl Ákos családbiztonsági szakértő

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Szerkesztő: Dian Gergő

Több millió ember él műszívbillentyűvel, a világon évente több százezer szívbillentyű-műtétet végeznek. A beültetések növekvő száma részben a szív- és érrendszeri betegségek növekedésének, az elöregedő társadalomnak, valamint a modern orvostudomány fejlődésének köszönhető. Az elmúlt fél évben a SzívSn Egyesület tagjainak sgítségével adtunk tanácsokat, hogy megelőzhető-e a szív elöregedése, s ha már műtétre kerül sor, milyen életmódot jelent, s milyen rehabilitációs folyamatra van szükség? Ezúttal olyan kérdéseket beszéltünk meg, amiket hallgatóink tettek fel az elmúlt adások alkalmával s eddig nem tudtuk megválaszolni. Vendégeink Hartyánszky István szívsebész professzor, a Városmajor utcai szívsebészeti klinika orvosa, Gyebnár Brigitta érintett, a SzívSN Egyesület elnökségi tagja és Bernáth-Lukács Zsuzsa a SzívSN Egyesület vezetője voltak.

A kiégést először az egészségügyben dolgozóknál diagnosztizálták, orvosok, ápolók és szociális munkások körében, akik kiégtek a túlórától, és a túlzott stressztől. Ma már az Európai Unióban minden 4. munkavállaló szenved tőle. Pedig a korunk népbetegségének tartott burnout szindróma megelőzhető: van, aki kikapcsolódással, mozgással, vagy épp folyamatos tanulással küzd ellene.

Vendég: Pólus Enikő, mentálhigiénés szakember

Szerkesztő: Dian Gergő

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Több mint 19 millió lépés, lelkes hallgatók, fitt kollégák és valódi életmódváltások – ez a Kossuth Rádió mozgáskampányának mérlege. A rádiósok példamutatással szerették volna a hallgatókat rábírni arra, hogy tegyenek meg mindent a saját egészségükért. Mindegy, hogy mit, csak mozogjanak. A Millió lépés elnevezésű applikáció fejlesztőinek köszönhetően egy közös platformon keresztül gyűjthették az aktivitásokat – legyen szó sétáról, táncról vagy úszásról, hiszen az alkalmazás több mint 60 mozgásformát képes lépésszámra váltani.

Szerkesztő-műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Vendégek:

- Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója

- Volf-Nagy Tünde, a Délelőtt felelős szerkesztője

- a mozgás kampány első 3 helyezettje: Horváth Ágnes szerkesztő-műsorvezető, Novák József hírterületi szerkesztő és Papp-Nánási Gabriella szerkesztő

Anorexia, bulímia nervosa. A testképzavar olyan mentális egészségügyi állapot, amelyben az egyén torzított és negatív képet alkot saját testéről és megjelenéséről. Hogyan ismerhető fel? Mit tehet a környezet és mit a szakemberek? Hogyan előzhető meg? Szakértőinkkel ezekre kerestük a választ a Kossuth Rádió Délelőtt c. műsorában.

Vendégek:

Bábi Anna, jógaoktató

Bábiné Szottfried Gabriella édesanya, védőnő

Kálóczi-Wolher Veronika dietetikus, táplálkozástudományi szakember

Védőoltás sorozat indult a Délelőttben. Az első részben többek között hallhatnak arról, hogy mi a kötelező védőoltások célja, milyen eredményei vannak a hazai védőoltási rendszernek, hogyan működik a nyájimmunitás.

Vendég: dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, NNGYK ls Prof. Dr. med habil Mészner Zsófia PhD, csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, módszertani igazgató a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben

"A tested a poggyász, amit egész életeden keresztül hordanod kell. Minél több a felesleg rajta, annál rövidebb az út.” – ez az idézet olvasható mottóként a Visegrádi Vitalizáló Vendégház honlapján, ahova a léböjtölni vágyók érkeznek. A többnapos kúra azonban a lélekre és a mentális állapotra legalább annyira jó hatással van, mint a testre. Hogyan működik a léböjt? Kiknek ajánlott? MIlyen betegséggel élők alkalmazhatják?

Vendég: Arádi Antónia, böjt kúravezető

Műsorvezető: Horváth Szilárd

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

A közösségi oldalakon, különböző fórumokon, sőt akár szakemberek szájából is gyakran elhangzik az a mondat, hogy a különböző daganatos megbetegedések hátterében lelki sérülések állhatnak, valamilyen konkrét trauma vezethetett kialakulásukhoz, és ha a páciens ezt tudatosítja, feldolgozza, akkor képes lesz akár leküzdeni a betegséget is. De van-e ennek tudományos alapja? A lélek betegsége tényleg okozhat rákot? Ezt próbáljuk körüljárni.

A következő hölgy, akinek a történetét hallani fogják, 13 éve küzd a rákkal. Nehéz lehetett igent mondania arra a megkeresésre, hogy beszéljen mindarról, amit átélt és átél a mai napig. A klinikai szakpszichológusa azt mondta róla, hogy nagy küzdő kiváló megküzdési képességekkel. Azért vállalta az interjút, mert szeretne segíteni másoknak. Reménykedik benne, hogy a szavai olyan emberekhez jutnak el, akik kapaszkodót találnak benne.

Szőke Beáta és Berkes Andrea élete egymástól függetlenül futott a maga medrében. Egészen addig, amíg az emlődaganat össze nem hozta őket. Beáta 2015-ben esett át a betegségen, Andrea 2,5 éve. Mindketten az üvegfestésben találtak gyógyírt a lelkük számára. Egyszer egy ötlettől vezérelve elkezdtek terápiás foglalkozásként üvegfestést tanítani daganattal élők számára Budapesten az Uzsoki utcai kórházban. Elmondásuk szerint kicsit olyanok ezek az alkalmak, mint a csoportterápia. Már az önmagában segít, hogy a résztvevők azt érzik, nincsenek egyedül a problémájukkal. A két üvegfestő hölggyel Gécsek-Tóth Enikő beszélgetett.

Ház, kórház, és orvosok azért, hogy a súlyosan beteg gyerekek a szüleik közelében gyógyuljanak. Szakértőnk volt: dr. Kriván Gergely, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnöke, a Dél-pesti Centrumkórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának osztályvezető főorvosa.

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Szerkesztő: Pilisy Csenge