A mai podcast adásban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident Pénzügyi Zrt között létrejött partnerségi együttműködés alapján beszélgetünk a vállalati társadalmi felelősségvállalásról. Olyan kérdéseket érintünk:
- Hogyan jön létre egy civil-nonprofit és egyvállalat között a parnerségi együttműködés?
- Konkrétan milyen programokat kínál a MÖSZ avállalati önkéntesség megvalósítására?
- Hogyan mérik a vállalati támogatások társadalmihatását?
- Milyen eredményei vannak a Providentnél avállalati önkéntességnek?
- Miként lesz valaki vállalti önkéntes és milyenprogramokban vesznek/vettek részt?
- Mivel motiválják munkatársaikat a vállalatiönkéntességre?
Az evosoft Hungary Kft. 30 éve van a magyar szoftverfejlesztői piacon. Már a kezdetektől jelen volt a vállalat életében az adományozás, és az egyéni önkéntesség, de 2020 óta van szervezettebb formája egy CSR csoport formájában. A beszélgetésben a következő kérdések mentén esik szó a vállalati társadalmi felelősségvállalásról és az önkéntességről:
- Mikor és milyen formában indult el az evosoft-nál a társadalmi felelősségvállalás?
- Mik az evosoftnál a társadalmi felelősségvállalás főbb pillérei?
- Milyen szervezeti háttérrel valósul meg a vállalati önkéntesség?
- Milyen adományozási akciókat/programokat kezdeményeztek, illetve valósultak meg?
- Milyen tanulságokkal jártak ezek a programok?
- Mit ad a vállalati önkéntesség a munkavállalóknak?
A Simpact Nonprofit Kft. 2023-ban indította az Erste SEEDS program keretében az Erste Stiftung támogatásával a szakmai önkéntesség programját. Ennek lényege, hogy vállalati szakemberek támogatják a civil-nonprofit szervezeteket szaktudásukkal a likviditástervezés,dokumentum-menedzsment és kapacitás tervezés területen. Erről beszélgetünk Bakó Csabával mint aSimpact ügyvezetőjével és a szakmai önkéntes program megvalósítójával, az Erste Bank Hungary szakmai önkéntesével Mihályffy Zsuzsannával és Horváth Andreával a Papírsárkány Gyermekalapítvány kommunikációs vezetőjével.
Először Dr. Nárai Márta beszél a Pro bono jelentéséről,kialakulásáról, terjedéséről, és arról, hogy miként terjedt ez el a jogi szakmából más területek felé.
Almádi Ágnes bemutatja, hogy miként jött létre a PilNet ésmit takar ez a név. Miként kötik össze/ találnak egymásra a jogászok és a civil szervezetek, illetve milyen témákban keresik a jogi segítséget.
Kardos András elmeséli, hogy miként indította el a ProbonoPPC kezdeményezést, és hogyan szerveződött meg ez az informális közösség, amely marketing szakembereket köt össze civil szervezetekkel. Miként találnak egymásra a marketing szakemberek és a civil szervezetek és ennek a szervezése milyen erőbefektetést kíván meg.
Az adás az Életfa Környezetvédő Szövetség történetét, jelenlegi főbb környezetvédelmi és civil szervezési munkáját mutatja be a szervezet vezetője, valamint önkéntesei szemüvegén keresztül.
2022-ben készült első adásunk után újra az a témánk, hogykik és milyenek a magyar önkéntesek. A 2018-ban készült önkéntes felmérés után öt évvel ismét elkészült egy reprezentatív kutatás, amelynek eredményei napjainkban jelennek meg. Beszélgetés Gyorgyovich Miklóssal a kutatás vezetőjével!
Magyarországon a vállalati és a civil-nonprofit szektoregyütt működése a 2000-es évek elején indult el és ennek a folyamatnak az egyik résztvevője volt az idén éppen 20 éves Effekteam Egyesület (korábban Magyar Adományozói Fórum). A Civil Impact Nonprofit Közhasznú Kft. pedig 10 éve lépett be erre a „piacra”.
A beszélgetést Bartal Anna Mária, mint a VállalatiÖnkéntesség Hálózat projektvezetője vezette.
A beszélgetés főbb témái:
Ennyi idő és tapasztalat birtokában miként látják vendégeink dr. Molnár Klára az Effekteam igazgatója és Kiss Gyöngyvér Civil Impact Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője a hazai vállalati és civil-nonprofit szektor együttműködésének fejlődését.
Fő témánk: miként változott a vállalati társadalmi felelősségvállalás(CSR) és milyen kihívásokat jelentett a környezetvédelmi, szociális és vállalatirányítás (ESG) megjelenése? Milyen a vállalati és a civil szektor együttműködése? Miért jelentettek és miben fordulópontot a 2010-es évek? Mit tanult a vállati és a civil-nonprofit szektor egymástól a társadalmi felelősségvállalási programok megvalósítása során? Végezetül beszélgetünk arról is, hogy miért fontos a folyamatos hatásmérés a vállalatok társadalmi hatását illetően.
A beszélgetés során utalás hangzik el az Önkéntes Szemle 2025. évi 2. számára, ami mind az elméleti tanulmányokon, mind pedig az esettanulmányokon keresztül a CSR és az ESG viszonyát, a társadalmi hatásmérést, a pro bono és a szakmai önkéntességet, valamint a társadalmi hatásmérést tárgyalja.
https://www.onkentesszemle.hu/2025-5-evf-2-szam/
A mai adásban a legklasszikusabb önkéntességről lesz szó azadománygyűjtésről és az adományosztásról a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettől Nedelkov Anna önkéntes-koordinátor és Csapó Jenő önkéntes, míg a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettől Mester Boróka önkéntes-koordinátor Kutasi Zsuzsa önkéntes beszélnek önkéntességükről, feladataikról és az önkéntesség hasznáról.
Ebben az adásban az egyetemista önkéntességet járjuk körbe: az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tanuló aktív önkénteseinkkel (Tajti Emma, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt és Lámer Lilla, Student Organisation for Majors of English) arról beszélgetünk, mi szólít meg valakit arra, hogy akár egy régóta létező szervezethez csatlakozzon önkéntesként, akár csoporttársaival alapítson egy olyan szervezetet, mely a közösségi élet fejlesztését, jó közösségi élmények teremtését tűzi ki célul; hogyan lehet az egyetemi követelményeket és az önkéntességet kreatívan összehangolni; hogyan élik meg az önkéntességet, mi a személyes és a közösségi "haszna".
A Digi Tanoda Alapítvány 2019 óta a Józsefvárosban működik, ahol digitális és kommunikációs készségfejlesztő foglalkozásokat tartanak általános iskolás gyerekeknek. A játékos foglalkozások célja, hogy a gyerekek értő és kritikus módon kerüljenek kapcsolatba a digitális eszközökkel, megtanulják azt, hogy milyen előnyöket és milyen hátrányokat jelenthet számukra a digitalizáció.
A beszélgetés résztvevői Papadopulosz Dóra alapító és kétönkéntes: Bugaj Mirka és Krausz Gábor.
A podcast a Magyar Nemzeti Múzeum önkénteseit és az ott folyó önkéntes munkát mutatja be. Mercouris Mirella önkéntes-koordinátorral és Varga Enikő, valamint Broszman Benedek önkéntesekkel arról beszélgetünk, hogy milyen önkéntes munka lehetőségek vannak a Magyar Nemzeti Múzeumban. Hogyan lesz valaki múzeumi önkéntes? Milyen feladatokat látnak el a múzeumi önkéntesek? Kinek ajánlható a múzeumi önkéntesség és kiket vár a Magyar Nemzeti Múzeum önkéntesei közé?
A beszélgetés az oktatási önkéntessegről szól két szervezet képviselőivel:
Matematika Összeköt Egyesület
Fehér Anna - elnök
Galánta Szabolcs - önkéntes
HiSchool Alapítvány
Gombkötő Emma - önkéntes-koordinátor
Kálmenchey Rita - önkéntes
A beszélgetésben szó esik arról, hogy mit jelent a Medve Matek és honnan ered és mit jelent a HiSchool Alapítvány neve? Hogyan lehet valaki a Medve Matek és a HiSchool önkéntese? Kinek ajánluk az önkéntességet és kiket vár önkéntesként a Medve Matek és a HiScool Alapítvány?
A Vállalati Önkéntesség Hálózat 2025. április 1-énmegrendezett, „A CSR program, mint az átgondolt ESG megközelítés kulcsa” címűonline konferencián egy-egy vállalati és civil szervezet képviselőjebeszélgetett a következő kérdések mentén:
A beszélgetés résztvevői:
A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület éppen ebben az évben, március 15.-én ünnepelte alapításának 30. évfordulóját, és ezzel a hazai civil-nonprofit egyik legrégebb óta működő szervezetei közé tartozik. A mai podcast adásban Bartal Anna Mária beszélget a szervezet önkéntes-koordinátorával Medjesi Annával és két önkéntesével, Farkas Évával és Marosváry Dániellel. A beszélgetés elején egyrészt szó esik a Menedék Migránosokat Segítő Egyesület történetéről, de olyan, ma már szenzitívvé vált fogalmakat is tisztázunk, mint a migráns, menedékkérő, oltalmazott. Farkas Éva és Marosváry Dániel elmesélik önkéntessé válásuk történetét (Éva története különérdekességet is rejt, már csak ezért is érdemes meghallgatni az adást!), illetve azt is, hogy milyen típusú önkéntes munkát végeznek, valamint kiknek, és miért ajánlanák az önkéntességet a Menedék Migránsokat segítő Egyesületnél.
Ez az epizód a Tierschutzprojekt Ungarn e.V. - Kastrationsprojekt nevű, speciális állatvédelmi projekt önkénteseivel: a szervezet és a projekt vezetőjével, egyben önkéntesével, Kövi Ritával, és önkénteseivel: DiFiore Ritával és Nagy Ágnessel készült. Érinti a személyes motivációkon túl az állatvédelmi önkéntesség jellemzőit, hogy mi teszi azt értelmessé és fontossá, hogy mit tehet a szervezet vezetője, hogy az önkéntesek jól érezzék magukat, és a szervezési feladatok is megfelelő ütemben megtörténjenek, hogy mik a munka örömteli és kevésbé örömteli vonatkozásai, és hogyan hat a mentális egészségre.
A podcast a Kulturális Minisztérium Nemzeti, Kutatási és Innovációs Alap MEC-N24 pályázatának, 149 999 számú projektjének keretében valósult meg.
Új évaddal indul a 30 perc az önkéntességről podcast!
Az új évad első podcastjának témája a sportönkéntesség, a közösség- és a sportszervezés. Az adásban bemutatjuk, hogy miként válik valaki önkéntessé általában és konkrétan pedig sport önkéntessé.
Mindezen témákon keresztül szeretnénk a potenciális önkénteseket is megismertetni ezzel a tevékenységi területtel és kedvet csinálni a sport önkéntességben való részvételhez.
A beszélgetést Dr. Dorner László az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Kar Pszichológiai Intézetének adjunktusa vezeti. Beszélgető társai Herpainé Lakó Judittal az egyetem Sporttudományi Intézetének munkatársa és Szívós Orsolya atlétikai szakedző, akik mint az Egészségműhely Egyesület tagjaiként és aktív önkénteseiként azt is részletesen bemutatják, hogy milyen eredményei és kihívásai vannak az egyetemi sport önkéntességnek és mi a sportszakmai gyakorlat.
A podcast a Kulturális Minisztérium Nemzeti, Kutatási és Innovációs Alap MEC-N24 pályázatának, 149 999 számú projektjének keretében valósult meg.
Nagy Réka (Fesztivál Önkéntes Központ)
Szíj Barbara (Budapest100)
Perényi Szilvia (Testnevelési és Sporttudományi Egyetem)
Gál Andrea (Nem adom fel Alapítvány)
Résztvevők megszólalási sorrendben: Le Kim Evelin (Indahouse Hungary), Karagich Bálint (Hungarian Youth Association), Nagy Zoltán (Mendékház Alapítvány), László Miklós (FIRE Pécsvárad) . A podcast a KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – a hazai önkéntes szektor helyzete a Covid-19 járvány után és egy gazdasági válság elején c. konferencián készült, ezért a minősége eltér a megszokott podcast minőségtől.
A COVID-19 járvány idején készült 2020. évi nonprofit statisztikai adatok szerint az önkéntesek száma 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor az általuk ledolgozott munkaórák csak 9 százalékkal, tehát a kevesebb önkéntes nagyobb munkaidőráfordítással tudta szinten tartani szervezeteinek működtetését, illetve missziójának teljesítését és programjainak megvalósítását. Az önkéntesség alapvetően időadomány és a statisztikai adatok egyrészt azt mutatják, hogy gazdasági válság idején (lásd a korábbi, 2008-as pénzügyi-gazdasági válságot) csökken az önkéntesek száma. Másrészt a kutatások azt is feltárták, hogy gazdasági válság idején az állam, az önkormányzatok előszeretettel hárítják rá az önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit szervezetekre a jelentkező társadalmi problémák kijavítását, netán megoldását. Jól érzékelhető, tehát, hogy szolgáltatásokat nyújtó civil-nonprofit szervezetek egyfajta harapófogóhelyzetbe kerülnek. A fő kérdés az, hogy perspektivikusan a civil-nonprofit szervezetek hogyan érzékelik ezt a harapófogóhelyzetet és milyen önkéntesmenedzsmenti megoldásokat tudnak foganatosítani a válság átvészelésére.
Noha úgy tűnik, hogy a COVID-19 járvány részben a múlté, de a pandémia okozta változások rövid és hosszú távú hatásainak feltérképezése nem csak önkéntesmenedzsmenti szempontból van relevanciája, hanem a készülő, második Nemzeti Önkéntes Stratégia számára is stratégiai tanulságokkal szolgálhat.
Társadalmi és gazdasági beágyazottságánál fogva a magyar civil-nonprofit szektort hasonló kihívások érték az elmúlt két évben, mint a magyar társadalmat és gazdaságot.
Átfogó kutatások szerint a pandémiára reziliens válaszokat adó közösségek tudták kevesebb személyes kapcsolati és gazdasági veszteség nélkül átvészelni a járvány időszakot. Ez a megállapítás érvényesnek mutatkozik a civil-nonprofit szervezetekre is.
A COVID-19 járvány leginkább a személyes szolgáltatást nyújtó szervezeteket érintette igen érzékenyen, mivel szolgáltatásaik lekorlátozódtak, önkénteseikkel is elvesztették személyes kapcsolataikat. Ugyanakkor a pandémia egyfajta versenyhelyzetet is teremtett a civil-nonprofit szektorban: azok a szervezetek, amelyeknek az anyagi és foglalkoztatási bázisa lehetővé tette, hogy átálljanak az online önkéntesség különböző formáinak alkalmazására, meg tudták tartani, sőt, egyes esetekben még növelni is tudták önkéntesek számát. Ez 2022-re sajátos duális helyzetet teremtett a hazai civil-nonprofit szektorban.
Panelbeszélgetés vezetője: Dr. Laki Ildikó
Tóthné Almássy Monika (KórházSuli Alapítvány)
Simon Ádám (H+Média Egyesület)
Fábián Sára (Amigos Alapítvány)
A podcast, mivel a helyszínen készült, nem studióminőségű. Köszönjük megértésüket.
Amikor az önkéntesség költségeit próbáljuk számba venni két problémával ütközünk szembe. Egyrészt általános vélekedés, hogy az önkéntes „ingyen munkaerő”, amelyet csak be kell „vetni” az adott tevékenységi területre. Másrészt az önkénteseket foglalkoztató szervezetek körében is általánosnak mondható az, hogy a szervezeti, működési költségek és a programköltségek összeolvadnak és ebből következően nagyon kevesen tudnak számszerűsíthető adatokkal szolgálni: mi a költsége annak, hogy egy jelentkezőből tényleg önkéntes válhasson? Az önkéntes programok költségeinek (inputjának) részletesebb és konkrétabb megjelenítése mind a kormányzati, mind a vállalati és magán támogatók, de az önkéntes programokat működtető szervezetek számára is átláthatóbbá teszik a gazdálkodást és a támogatások felhasználását.
Panelbeszélgetés vezetője: Nagy Réka
Kiss Gyöngyvér (Civil Impact)
Koller Andrea (Zöldövezet)
Szendrei-Virág Zsófia (Ragyogók- Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa)