A Policy Solutions elkészítette az Orbán-kormány 15 éves mérlegét. A kutatásban a választók véleménye alapján készült el egy pozitív és negatív „térkép” a közpolitikai intézkedésekről, valamint azt is vizsgálták, kit tartanak felelősnek az uniós pénzek elmaradásáért. A felmérésről Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével beszélgettünk. Az Orbán-kormány idén ünnepelte 15. „születésnapját”, vagyis ennyi ideje van folyamatosan hatalmon. Ez jó alkalmat adott arra, hogy a Policy Solutions egy véleménykutatás segítségével feltérképezze, mit tartanak a választók az elmúlt másfél évtized védendő értékeinek, és mik azok a hibák, amelyeken szerintük változtatni kellene. Nem véletlen, hogy a kormány mostani kampányai középpontjában a családtámogatási rendszer, a rezsicsökkentés és a migrációs intézkedések állnak. A kutatás ugyanis azt mutatja, hogy a választók ezt a három ügyet tekintik a legfontosabb kormányzati lépéseknek. Az elmúlt években két új elem került fel a TOP 5-ös listára: a 13. havi nyugdíj és a „békepárti álláspont”. Ugyanakkor van egy téma, amely lekerült a listáról – és sok szempontból ez jelentette a kormány nehézségeinek kezdetét. Ez pedig a bérek növekedésének és a gazdaság fejlődésének elmaradása. A kutatás alapján szinte biztosra vehető, hogy a 2026-os kampányban a „védjük meg” jellegű üzenetek ismét ezekre a közpolitikai elemekre fognak épülni. Nem véletlen, hogy a kormány a „békepárti álláspontot” erőteljesen próbálja szembeállítani az ellenzéki pártok álláspontjával. Területi bontásban Budapesten a rezsicsökkentés, a megyei jogú városokban a 13. havi nyugdíj, míg a kisebb településeken a családtámogatási rendszer szerepel az első helyen. A három leginkább negatívan megítélt terület, ahol a választók kifejezetten kritikusak a kormány 15 éves munkájával szemben: az egészségügy helyzete, a megélhetési költségek növekedése és a korrupció. Ehhez az elmúlt évben a lakhatási válság kérdése is társult. Bár ez utóbbi a kormány részéről tematizálódott, eddig érdemi lépések nem történtek. Az EU-s források elmaradása mind a Tisza Párt, mind a Demokratikus Koalíció részéről hangsúlyos kampánytéma. Egy korábbi PS-kutatás szerint a választók kétharmada úgy véli, hogy a magyar kormánynak meg kellene egyeznie az Európai Bizottsággal – ez azonban a mai napig nem történt meg. Nem meglepő tehát, hogy a választók 44 százaléka szerint az Orbán-kormány a felelős azért, hogy Magyarország nem jut hozzá ezekhez a fejlesztési lehetőségekhez. A választók negyede az EU-t vagy mindkét felet hibáztatja. Még a Fidesz-szavazók körében is sokan vélik úgy, hogy itt elsősorban kormányzati hibáról van szó. A kutatás arra is rávilágít, hogy a választók kitől remélik leginkább az uniós források hazahozatalát. A pártpreferenciával rendelkezők körében egyértelműen a Tisza Párt van előnyben, ugyanakkor a bizonytalan szavazók többsége szerint továbbra is az Orbán-kormány a legesélyesebb ennek a feladatnak a megoldására. A beszélgetés során szó esett arról is, hogyan ítélik meg a választók a kormányzati kompetenciát, és milyen általános mérleget vontak le az elmúlt 15 évről. Az Új Egyenlőség podcast az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítvány (FEPS) és a Policy Solutions támogatásával készült.