Az Európai Unió 2028-tól kezdődő költségvetési időszakának vitáját nyár elején megnyitotta az Európai Bizottság. A magyar miniszterelnök már most jelezte, hogy ezt nem fogja támogatni, de több tagállam is éles kritikát fogalmazott meg. Erről beszélgettünk Bíró-Nagy Andrással, az Új Egyenlőség szerkesztőjével.

Az Európai Bizottság elnöke által nyilvánosságra hozott költségvetési terv jelen formájában biztosan csak egy vitaindító anyag. Kétéves folyamat végén születhet róla döntés. Orbán Viktor nyilvánvalóan belpolitikai okok miatt már most beemelte a magyar belpolitikába ezt a kérdést, és egyfajta szuverenitási üggyé alakította át.

Az alapszámok pedig nem néznek ki rosszul Magyarország számára. 37,7 milliárd eurót kapna az ország, amely több, mint a hasonló lakosságszámú Portugália vagy Csehország büdzséje. Az egy főre jutó összeget nézve pedig csak Görögország kapna többet. Ennek ellenére vétózna a magyar miniszterelnök.

Ennek a kritikának van egy átfogó és két tartalmi oka. Az alapgond továbbra is az magyar szempontból, hogy a jogállamisági kérdést univerzális fogólappá pozícionálja át a javaslat. Azaz amit most is elszenved az ország, vagyis hogy a demokrácia működését és a jogállami problémákat érő kritikák miatt nem jutunk hozzá az EU-s források egy részéhez, azt a teljes keretre kiterjesztené az EB tervezete.

A tartalmi kritika két területet érint főként. Ukrajna támogatása jelentős mértékben szerepel a költségvetésben. Ezt úgy állítja be a magyar kormány, hogy ezt a pénzt a magyaroktól veszik el. Bíró-Nagy András számításai alapján az ukránoknak tervezett 100 milliárd eurós keret nyilván jelentős, de az összes tagállamra vetítve már nem olyan mértékű, hogy az megalapozná a riogatást a magyar kormány részéről.

A kritika másik területe pedig az, hogy a támogatási kategóriák egyszerűsítése miatt megszűnnek a külön agrártámogatások. A javaslat trükkös, hiszen egy tagállami boríték jön létre, és azon belül kell priorizálnia elsősorban az adott kormányzatnak. Ez ellen nem csak a magyar kormány szólalt fel, sokkal erősebb kritikák is megjelentek Brüsszelben a büdzsé ilyen átalakítása miatt.

Az EB javaslata prioritásként kezeli a biztonságpolitikát (a megváltozott Európa–USA viszonyt is figyelembe véve), az iparpolitikát és a bővítési politikát (nem csak Ukrajna miatt). Az, hogy ezek mekkora mértékben tudnak nyertesei lenni a következő költségvetési időszaknak, még kérdéses.

A beszélgetés során szóba került az is, hogy mi történik, ha például a magyar vétó miatt nem lesz megállapodás az 2028-tól induló költségvetési időszak kereteiről.