Petőfi, József Attila, Tolkien és Fekete István alakja és művei mind-mind megidéződtek a KultúrArc 2025. november 12-i adásában, ahol Őri-Kovács Anna ezúttal Trap Kapitányt kérdezte zeneszerzői, szövegírói tevékenységéről, a Tha Shudras zenekar versmegzenésítéseiről, a Petőfi 200 – Szabadság, szerelem című koncertszínházi előadáshoz készült produkciójukról, valamint a versekhez, az irodalomhoz fűződő viszonyáról. A KultúrArc irodalmi beszélgetéssorozatunkat a Miniszterelnökség, a Bethle...

Hogyan fér bele egy beszélgetésbe Bukowski szürreális és groteszk novella-részlete, a Semmelweis című film egyedi castingja, a Hunyadi-sorozat egy-egy forgatási sztorija, Csáth Géza és Sziveri János? A KultúrArc – újratöltve! című irodalmi beszélgetéssorozatunk őszi évadának első adásból kiderül! Október 8-án Kovács Tamás Junior Prima-díjas színművésszel beszélgetett Őri-Kovács Anna, a Kertész Imre Intézet irodalmára, az est háziasszonya.

„Jókai nem túl lassú, mi vagyunk túl gyorsak” – vélik a 2025-ben Jókait olvasó fiatalok. A legmagyarabb író című, a Scruton V.P.-ben rendezett beszélgetés-sorozatunk 2025. október 21-i estjén Ugron Zsolna Novák Tamással és a Jókai-leszármazott Jókay Szabolccsal beszélgetett egyebek között arról, hogy milyen életkorban kellene először Jókait kézbe vennie a diákoknak, miért is érdemes ezeket a regényeket elolvasni, vagy akár újraolvasni felnőtt fejjel és mitől érezhetjük úgy Jókait olvasva, min...

Jókai, a legmagyarabb író. Ő mesélt a legszebben hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól. Regényei és írásai szórakoztattak, építették a nemzeti öntudatot, erősítették a hazaszeretetet. Születésének kétszázadik évfordulóján beszélgetés-sorozat indult a Scruton V.P.-ben a Kertész Imre Intézet szervezésében. 2025. szeptember 30-i első esten Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója Sal Endre író, újságí...

Jókai Mór és a magyar történelem című előadással indult újra nagysikerű képzőművészeti programsorozatunk, a #Képírók. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery főmuzeológusa ezúttal a kétszáz éve született Jókai Mór életművén és szavain keresztül pillantot rá a magyar képzőművészet néhány jelentős alkotására, hiszen romantikus festészetünk remekművei szinte olyanok, mintha csak Jókai „írta” volna őket. Az előad...

50 éve jelent meg Kertész Imre Sorstalanság című regénye, melyet a Nobel-díjas magyar író 1960-tól, tizenhárom éven keresztül írt. Elsőként a Magvető Kiadóhoz kopogtatott be kéziratával, ott azonban visszautasították. Ezután a kor másik nagy kiadójához, a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz vitte be regényét, ahol végül 1975-ben jelenhetett meg, de a rendszerváltoztatásig szinte észrevétlen maradt. A regény fogadtatásáról, a ’70-es évek irodalmi életéről és a könyv aktuális olvasatáról is szó esett a ...

Az önarcképek mesterei és a mesteri önábrázolások korokon átívelő, sokszínű példáit ismerhettük meg a Képírók legutóbbi, 2025. április 17-i estjén. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az egyes korszakokra jellemző képmásokon túl a szerepjátszó önarcképek és a kettős önábrázolások világába is elkalauzolta a Kertész Imre Intézet közönségét. Az előadás ideje alatt Derkovits Gyula Utolsó vacsora című festményét tekinthették me...

Balázsovits Edit színművész lesz volt a KultúrArc vendége. A Jászai Mari-díjas előadóművészt, énekest számos filmben, sorozatban és színházi darabban láthatta a magyar közönség, de külföldi produkciókban nemzetközi sikereket is jegyez. 2018 óta ismét a Vígszínház tagja, ahol március 8-án mutatták be Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének színpadi változatát, amelyben Mrs. Gardinert alakítja. Szerepel a nemrég bemutatott, nagy port kavaró Hunyadi tv-sorozatban is. Pavel Stan...

A megtévesztően élethű ábrázolás a „trompe l'oeil” XVII. századi alkotásaitól, Zeuxis és Parrhasios vetélkedésén és a csendéletfestészet örök témáin át vezette tegnap esti közönségét dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók idei első előadásán. A mulandóság szépsége című teltházas esten leckét kaphattunk abból is: a bölcs ember a dolgok mulandóságában ismerheti föl saját végességét, s a teremtő végtelen nag...

A gyermekábrázolások fejlődéséről és azok különböző jelentéséről, valamint a gyermekportrék önálló művészi tematikává válásról is szó esett a Képírók című művészettörténeti programsorozatunk idei, utolsó előadásán. A december 5-i esten dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa kitért Fényes Adolf gyerekjátékokat ábrázoló képeire, az illusztrált mesekönyvek megjelenésére, valamint – a gyermekábrázolások drámai példájaként – Ország ...

Az olasz – magyar történelmi, művészettörténeti és kulturális kapcsolódási pontokat vette számba dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók november 14-i estjén. Művészettörténeti programsorozatunk őszi évadának harmadik előadásán egyebek között megismerhettük a Markó-család történetét, a legendás „római iskola” létrehozásának célját és hatását a fiatal magyar művészekre, de természetesen szó esett az irodalomról i...

Ingyenes irodalmi rendezvénysorozatunk idei első, 2025. február 20-i estjén Győrffy Ákos, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költővel, íróval beszélgetett Őri-Kovács Anna. Győrffy Ákos munkássága számos szállal kötődik a Hamvas- és Weöres-féle metafizikai hagyományhoz, illetve a Mészölyt és Nádast jellemző „néma poétikához”. Legújabb prózakötete, A csend körei eddigi írásaihoz képest szubjektívebb könyv, amely újfajta érzelmi tartományokba enged betekintést. Ákos életében kiemelt szerepet j...

A rejtett dimenziók, a szimbolizmus és a misztika állt a Képírók márciusi előadásának középpontjában. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa olyan festményekre hívta fel a közönség figyelmét, amelyek összes jelentésrétegét szinte lehetetlen felfejteni, mégis annyira igézőek, hogy nem tudjuk róluk levenni a szemünket. A szimbolista festészet különleges, hazai és nemzetközi műremekei mellett olyan alkotások rejtett dimenzióiról i...

Balla Gergely, a Platon Karataev zenekar frontembere, dalszerzője, szövegírója volt a legutóbbi a KultúrArc vendége 2024. november 20-án. Balla Gergő szövegei lélektani utazásra kalauzolnak önmagunk felé, s egyben önmagunkon túlra is: a 2016-ban alakult, Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett formáció két angol nyelvű lemeze után 2022-ben jelent meg az első magyar nyelvű, Partért kiáltó című albumuk, amely Fonogram-díjat nyert és amelynek dalszövegeiből verseskötet is készült a Prae Kiadó...

Bibliai történetek. Káin és Ábel címmel folytatódott a Képírók a Kertész Imre Intézetben. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal a testvérgyilkosság történetével foglalkozott nagysikerű képzőművészeti rendezvénysorozatunk 2024. október 24-i előadásán. Az ősi bibliai történet Kertész Imrét is foglalkoztatta: „a testvérét féltékenységből meggyilkoló Káin és az elsőszülött Ábel történetének feldolgozásával, kidolgozásával ...

Filmes kulisszatitkokról, az ezerarcú Petőfiről és a misztikumhoz való vonzódásáról is mesélt Berettyán Nándor a KultúrArc legutóbbi adásában. A Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, író Petőfi Sándort alakította a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Kertész Imre Intézet Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című látványos koncertszínházi produkciójában, amelyet csaknem 10 ezer középiskolás látott az elmúlt másfél évben országszerte és szin...

Szeptember 18-án új évaddal indult el a Kertész Imre Intézet ingyenes irodalmi rendezvénysorozata Őri-Kovács Anna moderálásával. A művészi produkciókkal színesített beszélgetéssorozat első vendége Horváth Florencia költő volt. A fiatal alkotó 2019 óta publikál folyóiratokban, de a versek mellett könyv- és színházkritikákat is ír. 2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat nyert, majd egy évvel később a Petri György-díj harmadik helyezettje lett és ugyanebben az évben a Salvatore Quasimodo Költőve...

Szeptember 12-én folytatódott a Kertész Imre Intézet Képírók című nagysikerű képzőművészeti programsorozata dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az őszi évad első előadásán a betűk, a számok és az évszámok érzelmi telítettségét, művészi kifejezőerejét kutatta, amelyekről – valljuk meg őszintén – azt gondolhatjuk, hogy bizony csekély. Vagy mégsem? Kiderül az adásból, nézze meg Ön is! Az esten Haris László 197...

A Lét és írás titokzatos alkotás. Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollététét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett szövegfüzérré. Szerzője pedig legalább annyira filozófus, mint író. Olyan alkotó, aki még hisz az esztétika filozófiai gyökereiben – vagyis aki a közönség, a piac és a politika elvárásainak kielégítése helyett az igazság feltárásában és megmutatásában találta meg s...

Lehet szakrális mű egy mákoskaláccsal megfestett csendélet? Láthatóvá válhat a „láthatatlan” egy festményen? Segítheti a kompozíció, hogy ne csak a valóság egy szeletét lássuk? A szent és a profán címmel folytatódott a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa havonta tart előadást. A legutóbbi május 15-i esten Karátson Gábor festésze...