Idén mindenki az önálló cselekvésre képes AI-t fejlesztette, miközben a munkahelyeken szignifikánsan csökkent a GenAI használata. Van-e esélye az OpenAI-nak vagy Anthropicnak az igazán nagyokkal szemben? Van-e esélye a GenAI-nak a rosszul kialakított munkahelyi folyamatokkal szemben? Lesz-e Agentic forradalom az üzleti életben, vagy a kipukkanó AI-lufi szele elsodorja a valós alkalmazásokat is?
Ezeket a kérdéseket igyekeztünk megválaszolni és közben szóba került az IBM CEO-jának vészjósló nyilatkozata, az Angry Birds, a Microsoft Ignite 2025 bejelentései, a Robotic Process Automation és még annyi minden...
A conTEXT 2025 konferencia színpadán felvett epizód vendége dr. Prószéky Gábor volt, a legendás MorphoLogic alapítója, ma az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Megbeszéltük a RAG és az MTA nyelvhelyességi motor kapcsolatát, a PULI nevű magyar LLM értékeit, a biológiai neuronok és a neurális hálók működése közötti alapvető különbséget és a világmodellek okvetlen szükségességét.
A héten a vendégünk volt dr. Simon Eszter, a K&H NLU (Natural Language Understanding) csapatának vezetője, az MTA Nyelvtudományi Intézet korábbi kutatója, akit a HTE Top 50 Nők a Mesterséges Intelligencia Területén legfelső ötösének tagjává választottak. Beszéltünk a banki chat- és voicebot rendszerek potenciájáról, az LLM-ek megfizethetetlenségéről, a tudományos élet és a nagybanki munka közti különbségekről, de szóba kerültek a kis nyelvi modellek és az Ai2 OLMO 3 open source modellje is.
A Minerva Intézet negyedik, novemberi közvéleménykutatása, ami ezúttal is a magyar szavazók pártpreferenciáját, ehhez kapcsolódó rejtett szándékait és közéleti attitűdjét vizsgálta, elég apropót szolgáltatott ahhoz, hogy ezúttal csak erről beszélgessünk. Nem mondjuk meg, hogy ki fog nyerni jövő tavasszal, inkább a módszertannal, az elemzés legnagyobb dilemmáival foglalkoztunk, de azért kiderül néhány izgalmas részlet: pl. hogy a magyarok 70%-a képben van a fake news-zal (valamennyire), vagy hogy a Tisza szavazók 40%-a korábban már szavazott a Fideszre is.
Megjelent a GPT 5.1, megjelent az ex-OpenAI-os Ilya Sutskever "vallomása" is a Sam Altman pár napos kirúgási sztorija körüli belső trónviszályokról, aztán az a hír is megjelent, hogy Yann LeCun elhagyja a Metát, hogy saját startupot indítson. Találtunk egy ábrát, ami szépen szemlélteti, hogy az AI ökoszisztéma egészét legjobban lefedő vállalat a Google, ami emiatt talán elhagyja majd a többieket, emiatt eszünkbe jutott Clippy, akit mindenki elhagyott volna a Windowsból, illetve előhúztunk egy Válasz Online cikket az AI lufi esetleges kidurranásáról és egy Simó György interjút az "éájelvesziamunkánkat" témában. Szóba került még egy vitorlás cargo ship is, hogy valami széppel búcsúzzunk.
Ebben az epizódban azon tépelődtünk, miért a munka a leghangsúlyosabb identitás-meghatározónk, és hogy ez kizárja-e a teljesen munka nélküli társadalmat. Elég racionális-e ahhoz a kapitalizmus, hogy kiváltsa az embert az olcsóbb gépi alternatívával, ha az majd tényleg olcsóbb lesz (mert most még sokkal drágább), vagy inkább a bullshit-jobok jellemzik igazán? Elég puha-e a társadalom ahhoz, hogy minden technológiai újítást elfogadjon csak azért, mert mképesek vagyunk megcsinálni? És egyáltalán: tényleg ki lehet-e váltani egy tanárt vagy egy asztalost?
Ezen a héten az iparral foglalkozó résszel folytattuk a State of AI 2025 jelentés feldolgozását. Van-e esélye a nyílt forráskódú modelleknek a piacon? Lesznek-e egyszer nyereségesek az LLM-alapú szolgáltatások? Bejöttek-e a kódolási asszisztensek? És az enterprise-level pilot projektek? Vége van-e a Google Search-nek? Honnan lesz Kínának Ai chip ellátottsága? Mi az a szuverén AI? Elboldogulnak-e a városokban a Waymo robotaxik? Megannyi kérdés, amire a jelentés választ ad!
Idén is, ahogy minden évben rávetjük magunkat a State of AI jelentésre, ami idén 313 sűrűn teleírt oldalon igyekszik áttekinteni az elmúlt 12 hónap legfontosabb eredményeit a tudomány, ipar, politika, és biztonság szempontjai szerint csoportosítva. Ebben az epizódban a tudományos kutatással foglalkozó fejezetet lapoztuk végig együtt, és megállapítottuk, hogy az év slágere a reasoning, a nagy modelleknek van egy elméleti információsűrűségi korlátja, továbbá észreveszik, ha tesztelik őket, valamint megnyerik a matekolimpiát. Ha ez nem lenne elég, jól teljesítenek az LLM-ek kistesói, az AlphaZero sakknagymestereket tanít, az open source nem maradt le végletesen, Kína pedig egyenesen felzárkózik, és a biológiában és kémiában hatalmas lépések maradtak viszonylag kibeszéletlenül.
Az AI megoldások olykor félresikerülnek vagy inkább nem sikerül ezeket jól befejezni, emiatt tele a padlás olyan alkalmazásokkal, amelyektől égnek áll a lakosság haja. Összegyűjtöttünk néhányat ezek közül: a hallucináció, a formátumok közötti konverzió, az autocomplete és retargeting elől elvitte a pálmát az AI segítségével írt üzleti ajánlat és termékweboldal, az ajánlórendszerek, a Tesla gyerekőr és az ügyfélszolgálati hangasszisztensek. A nagyszabású ventillálás előtt azonban ajánlottunk néhány remek konferenciát is: HTE, Future IT, LT intelligence, conTEXT és MSZNY.
Feri az Internet Hungaryn vezette az AdTech termet és legnagyobb meglepetésére végig az AI-ról volt szó, és ez alatt nem CSAK az LLM-et értették az előadók! Bevezettük a lakossági AI fogalmát, hiszen már a magyar internetezők fele is kipróbálta és jelentős hányaduk használja is egy friss NRC kutatás szerint, sokszor keresésre. A Google mégis magabiztos, miközben a keresője lényegében LLM chatbottá alakul (lásd AI Overview és AI Mode), a hirdetéskiszolgáló szakma is magabiztos, mert az AI-ban csak okos segédet lát, nem pedig azt, aki elveszi a munkáját és mindenki (még mi is) megérkezni látja az Agentic AI-t és a chatbotokon belüli vásárlást és ezért a chatbotnak szóló reklámot is. A SEO helyét a Zero Click miatt átveszi a GEO, mi pedig örülünk, ha véget ér a "bullshit kora".
Texasban a Meta 2023-ban ledózerolt egy félkész adatközpontot, hogy másfajtát építsen a helyére. Miért kell annyira más data center az AI számára? Miért fogyaszt sokkal több áramot a ChatGPT a Netflixnél? Hány AI adatközponot tudna árammal táplálni a Paksi Atomerőmű? És miért nem jó erre a napenergia? Végül: vajon van-e köze az LLM-ek lustaságának az energiatakarékossághoz, illetve vannak-e zöld irányú LLM fejlesztések? Az AI energiaigényét jártuk körül.
Az MIT NANDA kezdeményezés tanulmánya (State of AI in Business 2025) nyomán mindenki megírta, hogy a nagy cégek GenAI beruházásainak 95%-a egyelőre nem teremt üzleti értéket. Daria Kulikova SaaS menedzser pedig elmondja videójában, hogy a GenAI üzleti modellje egyelőre fenntarthatatlannak látszik a magas üzemi költségek okozta alacsony árrés miatt. Az is kérdéses, összejöhet-e a Frontier Labek idei árbevételi terve - márpedig, ha nem, akkor csak a kamu üzletek menthetik meg a befektetői kedvet. Van ebből kiút? Nem az okos villanyszerelő fogja megmondani, pedig ő hozta a legvidámabb pillanatot.
Halljuk, mit gondolnak az AI előretöréséről és társadalmunkra gyakorolt hatásáról korunk népszerű szakértői! Sőt, ne csak halljuk, hanem kommentáljuk is! - így döntött a szigorú szerkesztőség. Pogi, Fridi, Artúr és főleg Pogi: mit gondolunk a népszerű-tudományos megközelítésről, a sommás állításokról, a ténybeli pontatlanságokról és a hatékony problémafelvetésről egy-két podcast-idézetet véve alapul.
Kirándulás az LLM sötét(ebb) oldalára: generált vásárlói vélemények, hallucinációval fűszerezett jogászi érvelések, kitalált tudományos publikációk és középszerű szemináriumi dolgozatok - nem kellemes dolgok, de nem is látjuk bennük a világ végét. Ahogy a fake news, a kreatívipari visszaélések és a hamis egészségügyi tanácsok sem állítják meg a Föld forgását. Akkor most mi lesz?
Körülnéztünk, milyen áttörések történtek AI területen az elmúlt években, amelyek nem esnek bele a nagy nyelvi modell hype hullámba. Robotika, sőt kobotika, kvantumszámítástechnika, neuromorfikus chipek (Intel Loihi 2 és IBM NorthPole) és neuro-szimbolikus AI rendszerek, edge computing, önjáró laboratóriumok és a zöld AI - érdekes, hogy elsősorban hardver-központú területeket találtunk. Meg egy kérdést: tényleg mindenbe kell AI?
Sam Altman augusztusban újságírók jelenlétében többször is kimondta a "AI buborék" kifejezést! Nekünk meg a dotcom lufi jutott eszünkbe, és Vágási Feri. Szó volt arról, hogy a technológiai óriáscégek (Magnificent Seven) milyen mértékben járulnak hozzá az USA GDP-növekedéséhez, miközben részvényeik túlértékeltek, és igazi AI-profitot még nem termeltek. Megbámultuk az AI fejlesztések körüli hype-ot és annak gazdasági hatásait, felvetve, hogy egy piaci korrekció várható, de az AI technológia fejlődése nem fog leállni. Egy fontos „mellékhatás” lehet az adatközpontok hatalmas energiaigénye miatt a fenntartható energia fejlesztése, ahogy annak idején a vasútépítési boomból lett a távközlés.
Hogyan jutottak el az amerikai PBC-k (kb. közhasznú vállalatok) formájában működő AI-cégek vezetői oda, hogy a morális működés csak opció? Ki tehet az USA AI stratégia terjedelméről? A kínai államkapitalizmus legyőzi-e az alapkutatások terén a amerikai üzleti szemléletű kutatásokat? Igaza van-e az LLM hype-ot hűteni igyekvő megmondó embereknek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az eheti hírösszefoglalóban.
Elindult a Minerva Intézet, a műsorvezetők AI-alapú telefonos közvéleménykutató szolgáltatása, ami egyfajta ágens alapú AI. Ilyenek mostanában sorra jelennek meg, a "rakj össze 10 perc alatt egy vállalatot" tartalmú videókkal együtt. Vajon van-e ennek értelme, és hihetünk-e a "one person unicorn", azaz az olyan egyszemélyes vállalatok eljövetelének, amelyek elérhetik az egymilliárd dolláros értékeltséget? Védhető-e egy ilyen "üzleti ötlet" a másolatoktól, avagy hol van az economic moat? Másfelől: hogy lehetséges, hogy a Booking.com értékeltsége ugyanannyi, mint a hét legnagyobb légitársaságé együtt, miközben azok árbevételének töredékét éri csak el?
Könnyed nyári híradónak indult, de súlyosan végződött: az EU AI Act elhalasztását kérő cégek kapcsán az európai versenyképességen vitáztunk, a szerzői jogtulajdonosok kontra Meta és Anthropic perek kimenetele miatt a szerzői jogi rendszer elavultságáról koppantak keményen a szavak, az AI-tól cidriző tanárokon csak hümmögtünk, az apró jobbra hangolástól benácult Grok modell miatt pedig a balra tolódott sajtón és a meglepett konzervatívokon feszültünk egymásnak. Nesze neked vízparti tartalom!
A Mozilla Corporation, a Firefox böngésző gyártója 2017-ben megvette az egyik legnépszerűbb könyvjelző-gyűjtő alkalmazást, a 2007-ben Read-it-later néven alapított Pocketet, amit idén egyszercsak bezárt a megváltozott felhasználói szokásokra hivatkozva. Miben bízhat az egyszeri felhasználó, ha a jól működő és sokak által használt szolgáltatásokat is bezárják a cégek, vannak-e fenntartható üzleti modellek a startupoknál, milyen korábbi nagy bezárások borzolták a kedélyeket, és hogy nézett ki az Excelben elrejtett repülőszimulátor?