Európában ma már csak kevés helyen találunk ősi, természetes erdőket, azokat is többnyire igen kis területen. Az egykori őserdők foltokká zsugorodott maradványai Európa erdeinek alig 3%-át teszik ki. Egyediségük abban rejlik, hogy egyáltalán nem vagy csak kis mértékben viselik magukon az emberi tevékenység nyomait. Olyan természetes életközösségek, melyekben növények és állatok immár évszázadok óta háborítatlanul élnek. Kiemelt szerepet töltenek be a biológiai sokféleség megőrzésében, a légköri szén-dioxid megkötésében és tárolásában, a vízkörforgásban, a mikroklíma alakításában, de egészségünk megóvásában is. Emellett számos veszélyeztetett fajnak adnak otthont.

Erdeink védelme a tagállamok és az EU közös felelőssége. Az erőfeszítésekből az Európai Parlament is tevékenyen kiveszi a részét.