Az EU-ban jelenleg 29 hivatalosan elismert nemzeti jelnyelv létezik. Ám ezeket nemcsak a siketek és nagyothallók használják, hanem a velük kommunikáló hallók, például családtagjaik és barátaik is. Hogy felhívja a figyelmet a nyelvi és kulturális sokszínűségnek erre az aspektusára, az ENSZ szeptember 23-át a jelnyelvek nemzetközi napjává nyilvánította. Ebben a műsorunkban az EU jelnyelveivel foglalkozunk, és áttekintjük, mit tesz az Európai Parlament ezek megőrzése és előmozdítása érdekében.
Az Európai Unióban hosszú múltra tekinthet vissza a nők és a férfiak közötti egyenlőség biztosítása, de még sok a megoldatlan probléma. Az EU nemi esélyegyenlőségi stratégiájával igyekszik véget vetni a nőkkel szembeni tisztességtelen bánásmódnak. Olyan társadalmat kíván kialakítani, amely mindenki számára jobb életet biztosít.
Az Európai Parlament és a Tanács a közúti közlekedésbiztonság fokozása és a mobilitás korszerűsítése érdekében frissítette a jogosítványok uniós szabályozását. A legfontosabb változások közé tartozik a valamennyi uniós országban érvényes digitális vezetői engedély bevezetése, a kezdő járművezetőkre vonatkozó szabályok szigorítása és az egészségügyi alkalmasság feltételeinek harmonizálása. A járművezetési tilalmak határokon átnyúló végrehajtása pedig Unió-szerte biztosítani fogja, hogy a súlyos közlekedési szabálysértések ne maradjanak büntetlenül. A reform része a Vision Zero uniós stratégiának, melynek célja, hogy 2050-re ne legyenek halálos kimenetelű és súlyos sérülésekkel járó közúti balesetek az Unióban.
Egyre többen tudják, milyen fontos a műanyaghulladékok szelektív gyűjtése és újrafeldolgozása. Egyre többen vannak azok is, akik készek tenni is ezért. Erőfeszítéseik ellenére azonban a műanyaghulladékok jelentős részét még ma sem sikerül újrahasznosítani az Európai Unióban. Pedig az elmúlt években a műanyagok esetében is elmozdultunk a körforgásos gazdaság irányába. Ám hosszú még az út a műanyagok nélküli világig. És csak akkor érünk a végére, ha mindenki tesz is érte.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megállapította, hogy 2022-ben az EU népességének 34%-a, földterületének pedig 40%-a szenvedett vízhiányban.
Már nem csak a déli államok érintettek: Ciprus, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália és Spanyolország mellett északabbra is átgyűrűzött a válság, olyan régiókba, ahol korábban nem jelentett gondot a vízellátás. Európában már most rendkívül súlyos a helyzet, amelyen várhatóan csak rontani fog a klímaváltozás. Az Európai Unió közös megoldást szeretne találni erre a problémára.
A Mercosur, azaz a latin-amerikai országok közös piaca az Európai Unió egyik legfőbb kereskedelmi partnere. Az EU szívesen szorosabbra fűzné a kereskedelmi kapcsolatokat, ám ez nem mindenki szerint lenne jó Európának.
Az ENSZ 21. éghajlatváltozási konferenciáján 2015-ben a részes országok elfogadtak egy jogilag kötelező erejű nemzetközi egyezményt, hogy közös erővel megfékezzék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egész pontosan azt tűzték ki célul, hogy ezzel jóval 2 °C-on belül, sőt ha lehet, 1,5 °C-on tartják a globális felmelegedés mértékét az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez volt a Párizsi Megállapodás. Az EU 2016-ban ratifikálta, és azóta is erre a kötelezettségvállalásra alapozza klímapolitikáját.
2025 januárjában az Európai Bizottság előterjesztette „versenyképességi iránytű” elnevezésű stratégiáját, amely Ursula von der Leyen második elnöki mandátumának első mérvadó kezdeményezése. A terv egyértelmű keretet ad a Bizottság következő években végzendő munkájának. Kijelöli az utat, amelyen haladva itt, Európában születhetnek meg a jövő technológiái, szolgáltatásai és tiszta termékei, ráadásul úgy, hogy a kontinens mindeközben klímasemlegessé válik.
A sportolás jótékony hatással van az egészségre, és összehozza az embereket. De vajon mit tesz az EU azért, hogy kivétel nélkül mindenki sportolhasson?
Európában ma már csak kevés helyen találunk ősi, természetes erdőket, azokat is többnyire igen kis területen. Az egykori őserdők foltokká zsugorodott maradványai Európa erdeinek alig 3%-át teszik ki. Egyediségük abban rejlik, hogy egyáltalán nem vagy csak kis mértékben viselik magukon az emberi tevékenység nyomait. Olyan természetes életközösségek, melyekben növények és állatok immár évszázadok óta háborítatlanul élnek. Kiemelt szerepet töltenek be a biológiai sokféleség megőrzésében, a légköri szén-dioxid megkötésében és tárolásában, a vízkörforgásban, a mikroklíma alakításában, de egészségünk megóvásában is. Emellett számos veszélyeztetett fajnak adnak otthont.
Erdeink védelme a tagállamok és az EU közös felelőssége. Az erőfeszítésekből az Európai Parlament is tevékenyen kiveszi a részét.