Mi az, amibe a kiszaggatott kenyértésztát tesszük, és szalmából van? Teszi fel a kérdést dr. Molnár Zoltán most következő összeállításában, amelyben egy használati tárgy Lendva-vidéki megnevezése nyomába ered. A kifejezés változatai visszavezetnek az ősi ugor, finnugor, illetve szláv és török gyökerekhez.

Mai összeállításunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem magyar lektora folytatja előző héten megkezdett témáját, amelyben a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatásának történetéről, körülményeiről és fontosságáról szól.

Noha a magyar nyelv nem tartozik a világnyelvek közé, és eredetét illetően is sajátos helye van a nyelvcsaládok között, nemcsak azok beszélik, akiknek az anyanyelve. A 150 évvel ezelőtt született Klebersberg Kuno, aki 1922 és 1935 között vallás és közoktatásügyi miniszter volt, már ő is felkarolta a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatását.

Az, hogy a hónapok gyorsan múlnak, gyakran halljuk, de arra már ritkábban gondolunk, hogy maga a kifejezés a hold és a nap összevonásából alakult ki. S vajon mennyit tudunk arról, hogy a hónapok nevének eredete hova vezethető vissza? Dr. Molnár Zoltán érdekes összeállításának ma éppen ez lesz a témája.

A Nyelvművelő műsorunk mai témája egy pici vagy olykor talán nagyobb és szembetűnő bőrkinövés lesz. Lendva-vidéki megnevezéséről és általában a szó eredetéről többet dr. Molnár Zoltántól tudhatunk meg.

Mai adásunkban dr. Molnár Zoltán nyelvésznek adjuk át a szót, aki az anyajegy fogalmának Lendva-vidéki változatairól szól, és a szó belső fejleményeit kíséri végig a köznyelvben használatos mai alakjáig.

Talán lesznek olyanok, akik emlékeznek arra, hogy a kora nyári időszakban dr. Gaál Péter magyar lektor által egy sorozatot indítottunk a marketingnyelvészetről. Ebben szóltunk a márkanevek választásáról, a nyelvi tájkép fogalmáról. Most a megkezdett témakör újabb része következik, amelyben a zöld marketingről hallhatnak. Ebben dr. Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője lesz a segítségünkre.

Mai összeállításunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Bölcsészettudományi Kar magyar lektora folytatja a beszélgetést dr. Kovács László nyelvésszel, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetőjével a marketingnyelvészetről. Ezen belül pedig a nyelvi tájkép fogalmát járják körül.

Korunk gazdaságának egyik fontos tényezője a márka, illetve a márkanév, amely az eladóval vagy a gyártóval azonos. Mai adásunkban dr. Gaál Péter, a maribori Bölcsészettudományi Kar magyar lektora olyan szakembert szólít meg, akinek hangját már ismerik műsorunk követői. Ő Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője, aki a téma nyelvészeti oldalát is megvilágítja.

Előző adásunkban megtudhatták, hogy a politikai párbeszédbe miként kerül be a gúny és a gúnyolódás. Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak a verbális agresszió és a szóbeli bántalmazás lényegét elemzi.

A gúny nem más, mint lealacsonyító ítélet. Gyakran kíséri a politikai megnyilvánulást. Dr. Elizabeta Bernjak mai összeállításában a fogalom lényegéről, jelentkezésének formáiról szól.

A politikai közbeszédben a gyűlöletbeszéd nem számít újdonságnak, mindössze annyiban, hogy idomul a körülményekhez. Dr. Elizabeta Bernjak sorozatának második fejezetében a gyűlöletbeszéd mértékéről, témájáról, következményeiről és nem utolsó sorban a megfékezésének lehetőségeiről szól.

A gyűlöletbeszédről, annak megnyilvánulásáról, a közbeszédben való megjelenéséről hallhatnak dr. Elizabeta Bernjaktól ma és az elkövetkező néhány adásunkban. Ajánljuk a figyelmükbe!

A marketing több tudományágat és szakterületet foglal magába, és elsősorban az ügyfélszerzésre fókuszál. A gyakorlatban ennek is kialakult a maga nyelvi, kommunikációs eszköztára és működési rendszere, amelyről ma dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar lektora dr. Kovács László nyelvésszel, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetőjével beszélget.

Aligha gondolkodunk a napi feladatok mellett a hét napjainak megnevezésén, azon pedig még kevésbé, hogy milyen eredetűek azok. Dr. Molnár Zoltán most következő összeállítása egészen az ugor korba vezet vissza bennünket az eredetvizsgálat során, és megannyi érdekes információt tudhatunk meg tőle a témáról.

A tavaszi nap elől védekezve minden bizonnyal előkerülnek az ellenzős sapkák. Ehhez időzítettük mi is a mai témánkat. Dr. Molnár Zoltán ugyanis e fejvédő megnevezésének változatait vizsgálta meg a Lendva-vidéken. Felmérésének eredményei következnek most.

A szemüveg a látási hibák javítását szolgálja, és bizony kellemetlen, ha nincs a kezünk ügyében, vagy éppen keressük, miközben ott van az orrunkon. Persze az öltözéknek is egy meghatározó részlete lehet, divattal összhangban. Mai adásunkban azonban más oldalról közelítjük meg a témát, dr. Molnár Zoltán a kifejezés Lendva-vidéki változatairól szól, használatának nemzedéki gyakoriságáról, amit kiegészít a fogalomra vonatkozó etimológiai adatokkal!

A bormárkanevekről készült sorozatunk befejező része következik, amikor megtudhatják, érdemes-e humoros bormárkanevet választani, és ha igen, akkor miért. A választ dr. Gaál Péter kérdésére dr. Kovács László nyelvész, marketing szakember adja meg.

A magyar bormárkanevekről készült sorozatunk utolsó előtti részéhez érkeztünk, amelyben dr. Gaál Péter, a Maribori Bölcsészettudományi Kar magyar lektora dr. Kovács László nyelvésszel, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetőjével még néhány fontos tudnivalót oszt meg a bormárkanevek kiválasztásáról, a nyelvi és a kereskedelmi érdekek harmonizálásáról.

Dr. Gaál Péter, a maribori Bölcsészettudományi Kar magyar lektora folytatja a beszélgetést dr. Kovács László nyelvésszel, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetőjével a bormárkanevek kiválasztásának magyarországi és nemzetközi gyakorlatáról, az ország nyelvéhez való ragaszkodás előnyeiről és hátrányairól az üzleti szempontok figyelembe vételével és megannyi részletkérdésről, amelyek befolyásolhatják a termék eredményes értékesítését.