Mi köze van a demokráciának a filmekhez? Hogyan lehet jobban működő civil társadalmat építeni filmkultúrával? Miért kell kívülről is segíteni a demokratikus gondolkodást, és mi köze mindehhez Hollywoodhoz? Csizmadia Ervin, politológus és a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője gondolatébresztő válaszokat ad ezekre a kérdésekre.
Szó lesz róla, hogyan lehetne a megfelelő filmes sztorikkal segíteni, hogy a demokrácia ne csak papíron létezzen, hanem az emberek életében is működjön. A filmes történetek ugyanis nemcsak mesék lehetnek, hanem térképek, amelyek megmutathatják, hogyan élhetünk jobban ebben a magyar demokráciában.
Miért nem elég, ha csak a politikusok beszélnek a demokráciáról?
Hogyan segíthetik a filmek, főleg az amerikaiak, hogy jobban értsük a demokrácia lényegét?
Miért fontos az állampolgári nevelés, és hogyan válhat egy jó film jó tanárrá is egyben?
Hogyan válhatna a magyar filmkultúra is a demokrácia „mesemondójává”?
Miért fontosak a történetek, amelyek a mindennapi életből mutatják meg, hogyan lehet jól élni a demokráciában?
Hogyan mutathatják meg az életmódfilmek a hétköznapi problémák megoldását, és miért fontos ez a társadalmi kohézió szempontjából?
Miért nem működik, ha csak díszleteket építünk a demokráciához, de a tartalom hiányzik?
Miért lehet veszélyes, ha a demokrácia támogatása csak politikai deklarációkra épül, és hogyan segíthet ebben a kultúra?
Hogyan adhatnak a filmek példát arra, hogyan oldjunk meg gondokat, és hogyan legyünk együttműködőbbek?
Közben olyan filmekről beszélgetünk, mint A védelmező-trilógia, Kapj el, ha tudsz, Színes fátyol, Notting Hill / Micsoda nő, Az elnök emberei, A pénzcsináló és az Egy ágyban az ellenséggel. Hazai frontról pedig a Brazilok, Becsúszó szerelem, Futni mentem, és Véletlenül írtam egy könyvet című filmek merülnek fel pozitív példaként.
Hiszen ezek a filmek is mind nem pusztán szórakoztatnak – segítenek megérteni önmagunkat és a világot. Csizmadia Ervin szerint a filmek olyan eszközökök lehetnek, amikkel segíthetjük, hogy a demokrácia ne csak egy szó legyen, hanem egy élhető valóság. Hiszen a demokrácia nem virágzik magától – támogatni kell, kívülről és belülről egyaránt. Ebben pedig a történetmesélés – akár a filmvásznon, akár a civil társadalom tereiben – kulcsszerepet játszhat.
Fotó: Díner Tamás
Csizmadia Ervint itt követheted: https://www.facebook.com/csizmadiaervinmeltanyossag/?locale=hu_HU
Csizmadia Ervin könyvei:https://moly.hu/alkotok/csizmadia-ervin
Méltányosság Politikaelemző Központ:
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast
---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech
Először is, nem igazán vagyunk tudatosak abban, hogy mennyi mindent árul el rólunk egy történet: Amit mi mesélünk magunkról, amit mások mesélnek rólunk, vagy amit mi mesélünk bármiről.
Másodszor, az, hogy milyen történeteket mesélünk, nem csak magunkról, hanem úgy általában, az nagyon erősen kapcsolódik ahhoz, hogy egyáltalán magunkban milyen történeteket mesélünk magunkról. Mi az a narratíva ami bennünk él arról, hogy mi kik is vagyunk.
Harmadszor pedig ott van még a “nekem nincsenek történeteim” probléma, amin sokaknak kell dolgoznia.
Dr. László Móni a személyes márkaépítés egyik első hazai kutatója, képviselője és népszerűsítője. Közel két évtizede dolgozik tanácsadóként, blogja (personalbranding.blog.hu) a terület megkerülhetetlen szakirodalma. Vele beszélgetek arról, hogy milyen sztorikat (ne) meséljünk magunkról.
Hiszen a történetek nemcsak mesék – hanem önarcképek is. Hogy mit mondunk el magunkról, másokról, vagy bármiről, az nem csupán szórakoztat, hanem elárulja, kik vagyunk. Egy jól megformált történet eszköz arra, hogy kapcsolódjunk másokkal, hitelességet építsünk, és értéket adjunk. Az epizódban azt vizsgáljuk, hogyan hatnak a történeteink a személyes márkánkra, és milyen felelősséget hordoznak. Egy dolog ugyanis mesélni – és egy másik, hogy miért és hogyan tesszük ezt.
Joseph Campbell szavaival élve: "Híresség vagy hős?" A hős a közösségéért cselekszik, nemcsak önmagáért. A történetmesélésben ugyanígy az a cél, hogy a hallgatóid számára adj valami értékeset, ne csak magad építsd. De mitől lesz hiteles, releváns és etikus az, amit elmesélsz?
Az epizódból választ kapsz többek között ezekre a kérdésekre:
Hogyan kapcsolódik az, hogy mit mesélünk magunkról, ahhoz, hogy mit hiszünk magunkról?
Miért árulkodik az értékrendünkről az, hogy milyen történeteket tartunk elmondásra érdemesnek?
Milyen történetekből épül fel egy erős személyes márka, és hogyan kerülhetjük el az öncélúságot?
Mi a különbség egy hatásos és egy öncélú történet között?
Miért fontos, hogy a történeteinkkel ne csak szórakoztassunk, hanem értéket is adjunk?
Hogyan befolyásolja az online és offline jelenlétünk hitelességünket?
Mitől lesz egy sikertörténet valóban hatásos és őszinte, nem csupán "fényesre csiszolt"?
Miért veszélyes “vérző sebeket” mutatni a történeteinkben?
Hogyan találjuk meg a határt az etikus történetmesélésben?
Miért szükséges konfliktust és feszültséget építeni a történetekbe?
Zárszóként:
A történetek olyanok, mint a térkép, amit mások kezébe adsz – vezethetnek, inspirálhatnak, és építhetik a hitelességed. De csak akkor működnek, ha őszinték, relevánsak, és értéket adnak a hallgatóknak. Ahogy a mesékben a sárkány legyőzése a lényeg, úgy a történeteinkben is a küzdelem és a tanulság az, ami valóban megérinti az embereket. Az igazi történetmesélő nemcsak önmagáért mesél – hanem azért, hogy másokat is jobbá tegyen.
Dr. László Móni elérhetőségei és könyvei:
https://personalbranding.blog.hu/
https://www.instagram.com/laszlomoni_personalbranding/
https://moly.hu/alkotok/laszlo-moni
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Az AI egyelőre csak egy slot machine, nem egy gondolkodó gép, éppen ezért csak látszólag tarolta le a kreatív írással foglalkozókat. Sőt, ha furán is hangzik, az írók a legvédettebb csoport az AI-tól jövő fenyegetéssel szemben.
Egy olyan szakemberrel beszélgetek erről, aki Los Angelesben tanult forgatókönyvírást, dolgozott az HBO-nak, majd az utóbbi években a kreatív írás és a mesterséges intelligencia metszetét kezdte el kutatni és felfedezni. Emellett szó lesz szerzői jogi kérdésekről, és izgalmas perekről is beszélünk, hogy a bírói gyakorlat szerint lássuk, mi kaphat szerzői jogi védelmet, és mi nem.
Belenézünk a jövőbe, ahol egyetlen ember képes lesz filmet készíteni, a blockbuster-filmeket pedig csak ötödannyi ember fogja forgatni. Új kategória jön létre az AI-filmekkel, amik szűk nichekben fognak mozogni. Közben 5x annyi film fog készülni? Akkor hogyan alakulnak át a nézői szokások?
Az AI-ra úgy is tekinthetünk, mint az írógépről a laptopra való váltásra: olyan folyamatokat digitalizál, amelyek most is léteznek – például személyes story coach funkciót utánoz, brainstormingban és pitch deck készítésben segít, valamint felolvashatja a dialógusokat AI által generált hangokkal (table reading). A jövőben akár storyboard-készítés és AI filmelőzetes előállítása is elképzelhető. A gondolat lényege: „Augmentálunk, nem lecserélünk (téged)!”
Persze lesz szó arról is, hogy magától milyen sztorit tud mesélni most az AI, és mik a nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló limitációi. A filmeken és regényeken kívül szó lesz az interaktív narratív struktúrákról is, mert úgy tűnik, ott nagy forradalom van készülőben.
Rövid összefoglaló, hogy milyen témákat érintünk:
Hogyan lesz egy magyar forgatókönyvíróból a kreatív írás és az AI kapcsolatát kutató szakember?
Az AI ellenség vagy segítség a filmesek szemében?
Milyen követeléseket támasztottak a 2023-as hollywoodi sztrájk alatt az írók és színészek az AI-val szemben?
Milyen kreatív munkákat tarolhat le az AI most és a jövőben?
Miért az írók a legvédettebb csoport az AI fenyegetésével szemben?
Mi az az LLM és hogy segítheti a történetmesélőket?
A mai ChatGPT hogyan lett egy véletlen eredménye?
Milyen sztorikat tud a ChatGPT ma elmesélni és milyeneket nem?
Ez csak egy imitációra képes slot machine vagy tudna „kreatív” és eredeti lenni az AI által írt történet?
Hány oka van, hogy nem tudná most megírni A Gyűrűk Urát?
Mik a nyilvánvaló és nem nyilvánvaló okai, hogy elvérzik az érzelemkeltésben?
Az eredetiség vagy a történetmesélés minősége számít jobban?
Hogyan forradalmasíthatja az AI a filmkészítést?
Milyen copyright-issuek merülhetnek fel az AI-generálta sztoriknál, és ezeket hogyan lehet kikerülni a bírói gyakorlat alapján?
Miért lehet erősebb a gép az interaktív narratív struktúrák továbbépítésében?
Elon Musk Neuralinkje hogyan forradalmasíthatja az AI-hoz köthető történetmesélést?
Naruto vs. Slater per:
https://en.wikipedia.org/wiki/Monkey_selfie_copyright_dispute
A képregényes copyright sztori:
Storywork
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:patreon.com/SztoriPodcast
--
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech
A képekkel való történetmesélés évezredek óta az életünk része. A téma két nagyágyújával beszélgetek a vizuális történetmesélés kulisszatitkairól: Gombos Gáspárral & Molnár Márkkal.
Star Wars, Maze Runner, Godzilla, Majmok Bolygója, Riddick, Warhammer, Love, Death & Robots, Final Fantasy - ez csak pár cím, ami a munkásságukhoz köthető.
A dinamit duó több mint tíz éve dolgozik együtt a Pixoloid Studios színfalai mögött, de van úgy, hogy nemzetközi produkciókban külön-külön is foglalkoznak látványtervezéssel, art direkcióval, sztoriboardozással, díszletekkel és illusztrációkkal - tulajdonképpen mindennel, ami választ adhat rá, hogyan kell képekben megfogalmazni egy sztorit.
A beszélgetés során a lenti kérdésekre keressük a választ:
Milyen művek inspirálták őket, hogy ezt a pályát válasszák?
Milyen meghatározó gyerekkori élmények és sztorik vezettek el idáig?
Miért tartják igazán fontosnak a történetmesélést a családon belül is?
Látványtervezőként és art direktorként hányféle módon és időpontban léphetnek be egy projektbe? És melyik a kedvenc verziójuk?
Hogyan foglaljunk össze néhány kulcsképben egy mozifilmnyi történetet?
Miként adhatja át a történet hangulatát a látványtervező pusztán állóképeken?
Hogyan szolgálják a színek, a kompozíció és a világítással való játék a történetet egy állóképen?
Hogyan mesél el a szereplő és a környezete viszonya egy történetet?
Mennyi eszközünk áll rendelkezésre akár utómunkában is kihangsúlyozni elemeket egy képen, hogy odairányítsuk a nézőnk figyelmét?
Hogyan lehet brutál dinamikussá tenni egy képet?
Mi a közös és mi a különbség a storyboard és a képregény között?
Mi az a concept board és hogyan használják a reklámszakmában?
Az egyes formák és azok egymáshoz fűződő viszonya hogyan hatnak a nézőre, és ezáltal hogyan segítik a történetmesélést?
Gáspár és Márk nemcsak a szakmájuk nemzetközi ászai, de néha tanítják is ezt - nemrég például a MOME-n. Nem csoda tehát, hogy a beszélgetés olyan, mintha egy sziporkázó sztorizás és egy szakmai mesterkurzus vágtázó elegye lenne.
Molnár Márk kisfilmje
https://www.seedshortfilm.com/
A Pixoloid Stúdiót itt tudod követni:
https://www.instagram.com/pixoloidstudios/
https://www.facebook.com/pixoloidstudios/
https://www.artstation.com/pixoloid
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech
Kőhalmi Zoltánnal beszélgetek, akit humoristaként és standup-előadóként szeret és ismert meg az egész ország - 25 éve van a pályán, és még 2022-ben is az ő előadása volt a legnézettebb Comedy Special a Comedy Central műsorán. Emellett pedig az elmúlt években két regényt is írt, bravúros történetmeséléssel: A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit, avagy 101 hulla Dramfjordban-t és Az utolsó 450 évet.
"Amikor kitalálok egy poént, akkor magamnak adok egy feladványt" Nagyon izgalmas Kőhalmi megközelítése, miszerint neki a humor nem más, mint rejtvényfejtés, amiben a poén mindig a feladvány. Dumáltunk sokat a fejlesztésről, hogy az első ötlet mindig triviális, és el kell hajítani, illetve hogy azzal különbözteti meg magát a többiektől, hogy sokkal többet gondolkodik a poénokon és verziózik velük. Abból érdemes kiindulni, hogy minden poén egy zavarkeltés, egy meghökkentés. És sokszor az a jó humorban, hogy attól lesz valami vicces, hogy nem mondasz el mindent a történetből. Sok poén ugyanis amiatt a hézag miatt működik, amit a hallgató fejben tölt ki. Mivel sok közös van a standupban és a storytellingben, ezért a történetmesélésre megint egy elképesztően izgi nézőpontra kaphatunk rálátást.
Nagyon színes beszélgetés lett, imádtam minden mellékvágányát, dumáltunk filmekről és sorozatokról is, mint a Beef, a Dark, és a Sekény Sírhant, de érintettük azt is, hogy az hogyan jött, hogy Zoli írt egy animációs rövidfilmet a 2000-es évek elején két mindenre elszánt, őrült nyúlról, amiből egy (egyébként tök király) Zagar videoklip készült. (link lent)
Ezen kívül mindent is átbeszélünk, ami idevág:
Miket olvasott Zoli gyerekként? Milyen vígjátékok inspirálták arra, hogy humorista lesz?
Hány rétege van egy viccnek? Mitől működik egy poén? Hogyan elemezte ki gyerekként a vicceket?
Mit jelent az, hogy magát strukturalista humoristának tartja?
Miért kell máshogy ütemezni a sztorit vagy a poént a színpadon, mint leírva?
Miért fontos a humor a feszültség kikönnyítésében?
Mennyire kötött a paródia írás játéktere? Könnyebb paródiát írni mint nem-paródiát?
Mi érdekelte a skandináv krimi paródia megírásában?
Milyen olvasói elvárásokkal kell szembenéznie, amikor az első regényét megírta és mit tanult a visszajelzésekből? Hogy strukturálná máshogy, mesélné máshogy a sztorit?
Miért a krimit választotta az első regény műfaji játékterének?
Miért volt tanulságos a világépítést túltolni, és újra a sztorira koncentrálni a második regénynél?
Miről szól a harmadik regény?
Mit is jelent az elvárások átka?
Hogyan egyeztethető össze az írói és a standup-előadói életforma? Tud egymásra jótékonyan hatni a kettő?
Hogyan segíthet egy mind map a stand-up-est tervezésében
Hogy megy a poénok és sztorik fejlesztése közönség nélkül és a közönséggel való tesztelése?
Hány verzión esik át fejben, papíron és a közönségen mire a estbe kerül egy sztori vagy panel?
Hol helyezi el magát Zoli a storyteller skálán?
Milyen storytellerek coacholják a dumaszínházas standuposokat?
Kéne a humoristáknak komoly témákról beszélniük itthon?
Milyen vicceket meséltek a görögök és az ókori északi népek?
Miért hasznos a nevetés és miért marad meg jobban az emlék egy humorral előadott információ esetében?
Gazdag beszélgetés, sok útravalóval, baromi jó hangulattal. Még több ilyen epizódot kívánok magunknak! :)
Bossa Astoria videoklip
https://www.youtube.com/watch?v=iNywH1RU5Ac
Kőhalmi Zoltánt itt tudod követni:
https://www.instagram.com/kohalmizoltanhivatalos/
https://www.facebook.com/KohalmiZoltan
Kőhalmi Zoltán standup-estjei:
https://dumaszinhaz.hu/fellepok/Kohalmi-Zoltan/
Kőhalmi Zoltán regényei:
https://moly.hu/alkotok/kohalmi-zoltan
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech
Az előző epizód folytatásában Kun Miklóssal jövünk vissza két nagy attrakcióval. Miklós az Essence Mediacom stratégája, aki 20 éves reklámipari múltja mellett storytelling kurzust tart a Károli Gáspár Református Egyetemen.
A két attrakció pedig az alábbi lesz:
Végignézzük, hogy a márkák milyen archetípusokat szeretnek magukra ölteni a célcsoportjuk szemében azok közül, amely archetípusokat Carl Gustav Jung csoportosított először, és amiket egyébként a történetmesélők is előszeretettel használnak, amikor egy sztori karaktervilágát építik fel. - mit jelent az, hogy "egy márka egy mentor"?
- miért olyan fontos a 12 jungi archetípus?- a Nike miért a hős archetípusba tartozik, mint Harry Potter?
- a TED miért a bölcs öreg archetípusába, mint Dumbledore professzor?
A sort még hosszan fogjuk folytatni.
Utána pedig egy tudományos kutatás alapján rövid történeteket elemzünk ki, és a visszamérésekből megállapítjuk, hogy a legjobb sztorik melyik összetevőjük miatt voltak óriási hatással a közönségre.
Te mit tippelsz, melyik szempont bizonyul a legfontosabbnak egy jó sztorihoz?
Tulajdonképpen azt vezetjük le tudományos alapon, hogy mitől is jó egy sztori. Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Egy jó reklám vagy egy jó történet terjedését hogy segíti a megfelelő mémek használata? És mi is az a mém? A memetika tudománya hogyan kapcsolódik a történetmeséléshez?
Miért mondhatjuk egy jó történetre, hogy nem más, mint megtervezett információhiányok sorozata?
És hogyan működnek a jó történetek a kommunikációs üzenet túlélőgépeként?
Kun Miklóssal beszélgetek, az Essence Mediacom stratégájával (Chief Strategy Officer), aki a reklámiparban eltöltött 20 éve mellett storytelling kurzusokat is tart a Károli Gáspár Református Egyetemen.
A fent említett kérdések mellet az alábbi témáknak nézünk a mélyére:
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Nagyinterjú, 3 kamerával felvéve. Ilyen még nem volt.
Gazsi Zoltánnal beszélgettem, az Eisberg Kft. ügyvezetőjével, aki Példakép-díjas üzletember, és úgy használja a storytellinget a LinkedIn-posztjaiban, hogy abból nem csak cégvezetők tanulhatnak, hanem mindannyian. Nem csoda, hogy a 17.000 követője van. Az sem csoda, hogy a Líra kiadó felkérte egy könyv megírására. Az "Emberszemlélet" című kötet tele van remek sztorikkal cégvezetésről, magánéleti kihívásokról, és Zoli rákbetegséggel való küzdelméről. A nagy dózis életigenlésről nem is beszélve. Ez a vezetői könyvek Ted Lasso-ja. Receptre kéne ezt is felírni mindenkinek. (április 4.-től a könyvesboltokban!)
Ez meg itt egy szuperjó beszélgetés, tele idézhető mondatokkal és bomba jó történetekkel, amikből mind tanulhatunk. Zoli már csak ilyen.
A 3 kamerás felvételért köszönet Tóth-Czere Péternek és a Showcast Medianak - nagyon kedves volt tőletek, imádok veletek dolgozni. :)
Egyébként Gazsi Zoltán rendszeresen tart előadásokat egyetemeken, konferenciákon és képzéseken, emellett a BCSDH (Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) és a SWISSCHAM (Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara) elnökségi tagja, valamint a Kórházsuli Alapítvány és a Budapesti Fesztiválzenekar nagykövete.
Sok témába kapunk bele ebben az epizódban:
...a bravúr pedig azt, hogy mindezt rengeteg jó sztorin keresztül beszéljük át!
Fotó: Szalmás Krisztina
Itt követheted Gazsi Zoltánt:
https://hu.linkedin.com/in/zoltan-gazsi
Itt rendelheted meg az "Emberszemélet" című könyvet:
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast
---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech
Egy történet, amelyben nagyon közel van élet és halál. Mindannyiunknak van ilyen története, legfeljebb nem mesélték el nekünk. A tétek nagyok, a fordulatok váratlanok, és nincs ennél személyesebb történetünk - akár a saját születésünk, akár a gyermekünk születését meséljük el.
Görbicz Adriával a születéstörténetek fontosságáról beszélünk. Adria bábaként évtizedek óta kísér szüléseket, a Bábakalács Születésház Kft. alapítója és vezetője, Ingeborg Stadelmann: “A bába válaszol” című könyvének a második magyar kiadásának fordítója. A Bábakalács Szülészfelkészítő Podcastban és saját kurzusokon is segít a leendő anyáknak felkészülni arra, amire lehetetlen felkészülni.
A beszélgetés fő fókuszában a műsorvezető fiának a születésének a története fog állni, és ezen keresztül fog szó esni a hormonokról, és más biológiai tényezőkről (főszerepben az oxitocin!), és számos hasznos információt és tippet tudhatunk meg a szülés természetes folyamatával kapcsolatban is.
Annak is érdemes meghallgatni, aki szeretne többet tudni a szülésről, és annak is, aki csak szereti a jó sztorikat.
Bábakalács Születésház
https://ababababaja.wixsite.com/babakalacs/blank-cn03
https://www.facebook.com/BabakalacsSzuleteshaz/?locale=hu_HU
https://www.youtube.com/@babakalacsszuleteshaz2516
Ingeborg Stadelmann: “A bába válaszol” című könyve
https://moly.hu/konyvek/ingeborg-stadelmann-a-baba-valaszol
Bábakalács Szülészfelkészítő Podcast
https://open.spotify.com/show/66HxKznLMZtkYtny1U0T4v
Hoztam E Világra csatorna
https://www.youtube.com/@HOZTAMEVILAGRA
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast
--- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
"A reklámok legnagyobb ellensége nem a többi reklám, hanem hogy körülöttünk folyamatosan szövik a történeteket."
Pőcze Balázzsal, a MITO kreatív-igazgatójával beszélgetek a történetmesélés reklámban elfoglalt szerepéről, és hogy mekkora súllyal van jelen 2024-ben a storytelling egy reklámügynökség életében.
Két nagy tanulságot vontam le ezután:
Lesz szó természetesen a 30 másodperces tv spotok problematikájáról. Amiben egy darab, mély gondolat kellene, hogy megtapadjon, sokszor az ügyféligény mégis az, hogy a sztori mellett 6-8 infó hangozzon.
"A reklámok java része úgy érkezik a fogyasztóhoz, hogy a fogyasztó nem akarja azt. Váratlanul és kéretlenül. Úgyhogy cserébe kell valami okot adni nekik, hogy odafigyeljenek. Hogy meghallgassák a reklámozót. És az se legyen illúzió, hogy ha az első másodpercben még meg tudtad ragadni a figyelmét, akkor a végéig kitart a figyelme."
Példaként elhangzik néhány kampány is olyan márkáktól, mint a BMW, és Apple, a Telekom, Microsoft, vagy az OTP. Nem megyünk el mellette, hogy egy időben nagy buzz volt a történetmesélés körül a reklámiparban, de mégis, előtte mintha jobban meséltek volna történetet és több történetet meséltek volna. Mintha nem történt volna változás. Vagy még rosszabb lett a helyzet? Balázs ki is emeli, hogy a történetmesélés lehetősége mennyire a workflow végén kerül csak az asztalra: "Laikus számára sokkoló lenne, ha tudnánk, hogy a kampánytervezés során mennyire késői fázisban lépnek be a történetmesélők a munkába, mint az újságíró vagy a filmrendező."
A sok izgi téma mellett ilyen kérdésekre kapunk választ:
A MITO-t itt éred el
https://mito.hu/
https://www.facebook.com/hellowearemito/
https://hu.linkedin.com/company/hellowearemito
Pőcze Balázs cikkei
https://raketa.hu/szerzo/pocze-balazs
INTRO
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast ---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast
-- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Gál Péter több mint 10 éve edzi a csapatát irodaházakon, székházakon, lakóparkokon. Ha üvegről van szó, ők a legprofibbak. De egy napon beesik egy presztízs-projekt, superior elvárásokkal. Egy műemlékvédelmi épületet kell luxus-szállodává átalakítani. Sehol egy egyenes, sehol egy derékszög, és egy rossz lépéseddel helyrehozhatatlan károkat tehetsz az épületben. Ide kell beilleszteni többszázkilós üveglapokat, amik, ha rájuk lehelsz, máris eltörnek. Mindeközben még ezerrel flexelnek és kalapálnak az építkezésen.
De Péterék szeretik a macerát, és be akarják maguknak bizonyítani, hogy a template-megoldások mellett az egyedi, kreatív megoldásokban is képesek nagyot dobni.
A projektet elvállalják, hisz olyan, mintha egész életükben erre készültek volna. De ahogy telik-múlik az idő, egyre több jel mutat arra, hogy ebből még bizony nagy baj lesz...
A mai epizódban a W Hotel Budapest megmentésének és felújításának történetét meséljük el Gál Péter és az építész csapata szemszögéből. Sok izgi fordulat, és extrém anekdota vezetett ugyanis el oda, hogy ma ott állhat az Operával szemben, a régi lepusztult Drechsler-palotából átalakuló hotel, a Marriott hotellánc luxus-kategóriájú szállodája.
Lesz szó személyes álmokról, sorsszerű véletlenekről, és az építészet lelkéről. Bebizonyítjuk, hogy az épületeket övező történetek segítenek abban, hogy érzelmileg könnyebben tudjunk kapcsolódni egy épülethez, ahogy abban is, hogy egy életre megjegyezzük magunknak egy épületet. Akár jártunk már benne, akár nem. :)
W Budapest Hotel: további információkat és fotókat itt találsz:
https://gmb.hu/az-operahazra-nezo-elnoki-lakosztalytol-a-titkos-speakeasy-barig/
https://epiteszforum.hu/tukrozi-a-luxust-a-gmb-solutions-egyedi-uvegfeluletei-a-w-hotelben
https://www.octogon.hu/epiteszet/a-reszletek-tukreben-x/
https://roadster.hu/nyit-a-w-budapest/
https://infostart.hu/gazdasag/2023/07/13/igy-nez-ki-a-luxushotel-a-balettintezet-helyen
https://spabook.net/blog/hotelek/w-budapest-hotel-megnyitott/
Gál Pétert itt éred:
https://www.linkedin.com/in/peter-gal-7258102a/
A GMB Solutions-t itt éred el:
https://www.facebook.com/gmbsolutionszrt
https://www.linkedin.com/company/gmbsolutionszrt/
Az epizód felvételét a GMB Solutions Zrt. támogatta.
Támogasd te is az epizódok felvételét egy finom kávé árával: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Történik egy fontos esemény. Aznap mindenki erre figyel. De nem mindegy, hogy a világtörténelem lapjain megtapad-e. Ehhez kevés lesz a sztori - legalábbis úgy elmesélve, ahogy valójában megtörtént. Le kell egyszerűsíteni. Tömöríteni kell. Mitologizálni. De ez mit is jelent pontosan? Mi kell ahhoz, hogy történelmi mítoszt teremtsünk? Hogy torzul egy valós esemény sztorija, mielőtt a világ megjegyzi egy életre? Ezt tárjuk fel Sonnevend Julia, kommunikáció-kutatóval, aki jelenleg egyetemi docens a new york-i New School for Social Research Szociológia Tanszékén. Első könyvében, a "Stories Without Borders"-ben arra kereste a választ, hogy miként válnak egyes történelmi események globális mítoszokká - és kevés témát találni, ami ennél jobban fittel a Sztori Podcastba. Kivesézzük, hogy milyen lépések vezetnek odáig, hogy a valóban megtörtént esetből egy olyan sztori, egy olyan mítosz maradjon meg a köztudatban, amit már jelentősen átdolgoztak - tömörítettek, egyszerűsítettek, márkáztak és mitologzáltak.
Ennél is érdekesebb, hogy ezek a torzulások a történetekben ugyanarra játszanak, mint általában a történetmesélés: az érzelmeinkre, és a megjegyezhetőségre. Odáig jutunk a diskurzusban, hogy a történelmi-mítosz-gyártás semennyire nincs lemaradva Hollywoodtól. A recept nagyon hasonló, csak a cél egészen más. De hogy pontosan micsoda, az derüljön ki a beszélgetésből. Még néhány téma, amit érinteni fogunk: - Mennyire tér el az amerikai és a közép-európai storytelling-kultúra? - Miben más az amerikaiak és a magyarok viszonya a magántulajdonhoz és a pénzhez? - Miért aggasztó a fiatalok hírfogyasztása kizárólag a TikTok-on keresztül? Mekkora kihívás az új generációnak értelmezni a világot a rájuk zúduló hírekből? - A klímaválságra miért könnyebb a jegecmaci sztorijával felhívni a figyelmet, mint adatokkal? - Mennyire játszhat meghatározó szerepet a modern nemzetek történelmében egy nemzeti mítosz? - Mi az a globális ikonikus esemény, és miért van meghatározó szerepe arra, hogyan látjuk a világtörténelmet, és a benne betöltött szerepünket?
- Egy történelmi mítosz milyen érzelmeket triggerel? - A valóban megtörtént eseményhez képest milyen átalakuláson megy keresztül a narratíva, mire nemzetközi mítosz lesz belőle? - Mi szükséges ahhoz, hogy egy esemény megtapadhasson a világtörténelem lapjain? - Káros lehet-e az, ha a köztudatban nem a "valódi" történet maradt fent, miközben úgy kezeljük, mintha "márpedig úgy történt" volna? - A narratívák összecsapása segít-e a konteó-gyártásban? Vagy fordítva? - Zárásul esik szó a jövőre megjelenő könyvéről is: a politikai vezetők a személyes karizmájukat / self brandingjüket / személyi kultuszokat hogyan építik történetekkel? A legnagyobb tanulság nekem ebből a beszélgetésből, hogy: "A média az eseményt szereti, nem a folyamatot." - és hogy ez mit jelent, azt Julia kifejti a beszélgetésben. Sonnevend Julia: https://julia-sonnevend.com/ https://www.newschool.edu/nssr/faculty/julia-sonnevend/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Sonnevend_J%C3%BAlia Stories Without Border: https://moly.hu/konyvek/sonnevend-julia-hatarok-nelkul
--- Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast
--- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Érdekel, hogyan építs (értelmesen) narratívát egy brandnek? Akkor ez tetszeni fog.
Ha Szabó Bélával beszélgetsz, nem fogsz sekélyeskedni, sem unatkozni. A Telekom Hungary márkakommunikációs igazgatója, a marketing szakma mondhatni rocksztárja, akit a Magyar Marketing Szövetség most már zsinórban sokadjára szavaz meg minden évben a hazai iparág az első számú döntéshozójának, vagy ha úgy tetszik, az ország legsikeresebb marketingesének. Béla a no bullshit-őszinteségével és out-of-the-box gondolkodásával mindig megrengeti a szakma elképzeléseit a brandek szerepéről és feladatairól.
És minek tagadjuk, hogy miközben a brandépítés és a történetmesélés keresztmetszetét kerestük, itt is dübörgött az explicit szakmázás, és záporoztak a gamechanger ötletek. Érintettük a Nike, a BMW, a Helmann's, a Marvel és az Airbnb márkáknak a történet-használatát, de nem mentünk el szó nélkül a Tesla-sztori mellett sem.
Beszéltünk a Marsra Magyar című Telekomos, (nem-)márkázott termékfejlesztésről, ami messziről nézve egy ártatlan kis vígjáték-sorozatnak tűnik, de közelebb lépve frappáns és innovatív megoldás, ami egy iránymutató történelmi mérföldkő lehetne a komplett iparágnak arról, hogy szűk költségvetésből hogyan adjuk át egy márka számára fontos értékeket történetbe csomagolva, miközben alkotunk valami maradandót.
Az epizód végén nem fogsz felszínességgel vádolni minket, és ha nem hallgattam volna, én se hinném el, hogy 73 percben ennyi témát érintettünk:
Ha érdekel a téma, nem fogsz unatkozni. ;)
Szabó Bélát itt tudod követni:
https://www.linkedin.com/in/bela-attila-szabo/
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Veres Attila a horror és a weird irodalom Zsoldos Péter-díjas mestere és nemzetközileg is elismert szerzője. Forgatókönyvíróként hazai és nemzetközi projecteken dolgozik, miközben az USA-ban és spanyol nyelvterületen már megjelent The Black Maybe című kötetéért Bram Stoker-díjra jelölték. Ami irtó menő, és irtó ritka magyar írók esetében!
Attilával a horrortörténetekről beszélünk, és mindenről, ami a horror pszichológiájával, és a történetmesélés pszichológiájával összefügg. Legalább annyi meglepő fordulat és ütős gondolat lesz a podcast-beszélgetésben, mint amennyi Attila írásaiban általában szembejön. Érintjük majd, hogy:
- a történet miért nem egyenlő a cselekménnyel?
- miért izgalmasak a cselekmény nélküli sztorik?
- mik/kik voltak Attila korai írói inspirációi? (pl. H.P. Lovecraft, Stephen King, Philip K. Dick)
- mi a koncepciója Attila legújabb, Ghost Royale című kísértettörténetének?
- miért kerüli messziről a horror-kliséket?
- mi az írói módszere arra, hogy a realitásból berántson egy rémálomba?
- hogyan korlátozza a történetmesélőt a hollywoodi "lekerekített történetmesélés"?
- miért alaptémája a horrornak a kontrollvesztés? avagy miért horror az 'Alien', és miért nem horror az 'Aliens'
- melyik sztorik tesznek úgy, mintha horrorok lennének, pedig nem azok?
- melyik horrorok nem tűnnek horrornak, pedig bizony azok?
- miért minden történet számít horrortörténetnek? - és végeredményben miért nem kell minden történetet elmesélni?
Fotó: Valuska Gábor / konyvesmagazin.hu
Olvass Veres Attila-köteteket:
https://agavekonyvek.hu/szerzo/veres-attila
Kövesd Attilát:
https://www.instagram.com/cellofoidapark/
Támogasd az epizódok felvételét egy kávé árával: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Mi jut eszedbe a fantasy-ről? A Gyűrűk Ura? Harry Potter? Esetleg a Star Wars-saga?
Nekem Moskát Anita, Zsoldos Péter-díjas író, akinek olyan eszement jó regényeket köszönhetünk, mint a 'Horgonyhely', vagy az 'Irha és Bőr', vagy épp a 'Hazugság tézisei című novelláskötet, ami a személyes kedvencem.
Könyvei elképesztő sikerrel és sebességgel fogynak. Történeteit szépirodalmi igényességgel tálalja, de zsáner szerint a fantasy keretet használja, úgyhogy sokan nem tudják hova tenni. Mélyen elgondolkodtató és megrázó 'mesék' viszont senkit sem hagynak hidegen. Egy igazán tartalmas, és izgi beszélgetés kerekedett vele, amiben az alábbi témákat érintettük:
Moskát Anita elérhetőségei:
http://www.moskatanita.hu/
https://www.instagram.com/moskatanita/?hl=hu
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Szűcs Péter újságíróként eddig négyszer utazta körbe a Földet. Utazó-bloggerként elbűvölőbbnél elbűvölőbb történeteket szállít nekünk a nagyvilágból, amelyek segítenek hidakat építeni a kultúrák között. 7 éve szerzett szabadsága során írt egy regényt is - a Dharma tavaly nyáron instant bestseller lett. Történeteinek erős érzékenyítő szerepük van, empátia-fejlesztő természetük még minket, morgós magyarokat sem képesek hidegen hagyni. Ebben az epizódban személyes utazásokról mesélünk Brazíliától Lappföldön át Biharnagybajomig. Péter 7 évvel ezelőtt indult el ezen az utazáson, ami elvezetett oda, hogy a legközelebb álljon ahhoz, aki valójában szeretne lenni. Ezen az úton felfedezte fel, hogy 3-5-7 éves periódusokban olyan nagy változások történnek az életében, amelyek az egész sorsa szempontjából meghatározóak. Az utazások során észrevette, hogy azok a legjobb történetek, amikor a történet visszatér oda, ahonnan elindult. Lesz szó regényírásról, az alkotói folyamatról és annak hatásáról. Péter mesél róla, hogy mit tapasztalt az alkotó folyamat során, milyen különleges állapotba kerül az ember, amikor létrehoz valamit, ami nincs. Azt is megosztja velünk, hogy milyen mélyen megérintő pillanatokat élhetünk át, amikor teljesen magával ragad az alkotás. Továbbá beszélünk a brazil favellák veszélyeiről, az indiai emberek kedvességéről és a lappföldi északi fényről. Az utolsó fejezetben pedig arról beszélünk, hogyan gyűjthetünk és mesélhetünk történeteket, melyek meghatóak és képesek közelebb hozni az idegen kultúrákban élő embereket. Hogyan találhatunk megható történeteket? Milyen módszerek segíthetnek közelebb kerülni a céljainkhoz az írási folyamat során? Miért fontos az érzelmek használata a történetekben? Milyen hatása lehet egy személyes tapasztalatnak a történetmesélésre? Hogyan befolyásolja a hely, ahol élünk, az önismeretünket és a történeteinket? Ezekre a kérdésekre mind választ kapunk ebből az epizódból. Szűcs Péter utazóblogja, rengeteg fantasztikus történettel: http://petersplanet.travel/category/blog/
Szűcs Péter regénye, a Dharma: https://moly.hu/konyvek/szucs-peter-dharma
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast
---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech
Dezső András újságíróként is a bűnügyi sztorik után ment mindig, de az elmúlt években számos regénye aratott óriási sikert non-fiction kategóriában, amikben rejtett, titkos világokba nyújt az olvasónak betekintést, dílerek, maffiózók, kémek és gyilkosok miliőjét hozza közelebb hozzánk.
A Maffiózók mackónadrágban, a Magyar kóla, a Fedősztori, és a Nagyfőnök szerzője beavat minket a kutatási módszertanába, hogyan választja ki a sztorikat, amiket meg fog írni és milyen módszerekkel fejleszti és teszteli a sztorijait.
Jobbnál jobb bűnügyi anekdoták fognak repkedni, miközben lesz szó róla, hogy:
- Miért vonzanak minket a bűntörténetek?
- Milyen kihívásokkal jár a kutatás és a karakterépítés?
- Miért irtó fontos a fact-checking, mielőtt publikálnál?
- Hogyan sikerül hűen lefesteni olyan karaktereket, akikkel soha nem találkozhatott?
- Mi számít a történet kiszínezésének?
- Hogyan lehet érdekes, de hiteles részletekkel kiegészíteni egy régi sztorit?
- Hol találkozik az újságírói munka az emberi drámával?
- Mitől lesz egy karakter a sztoriban hiteles, hihető vagy sablonos?
- Miért hozzák a legmeglepőbb fordulatokat azok a pillanatok, amikor az emberek irracionálisan viselkednek?
- Hogyan lehet történetet mesélni anélkül, hogy ítélkeznénk a szereplők felett?
- Milyen módszereket használhatunk a történet súlyának és drámai jellegének érzékeltetésére anélkül, hogy didaktikus lennénk?
- Ki filmesítse meg Dezső András regényeit?
Izgalmas beszélgetés lesz, az tuti!
Dezső András regényei:
https://moly.hu/alkotok/dezso-andras
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast
---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech
Ünnepi bónusz-epizód, ahol más kedves Podcasterek társaságában dumáljuk ki a kedvenc karácsonyi sztorijainkat. Lesz szó kedvenc filmekről, lesz csilingelés meg vicces télapós sztori. Teoretizálunk a karácsony mítoszáról, és körbejárjuk, hogy miért fontosak a rítusok a kisközösségekben. Kinek miről szól a dekorálás, a a karácsonyi zene és hogyan lehet managelni a családi bonyodalmakat. Hogyan próbáljunk lefékezni, jelen lenni és pihenni. Ami nem lesz: tuti sütős-főzős receptek, és konszenzus arról, hogy kinek mit jelent és ki hogyan élvezze az ünnepeket. :) Semmi szakmázás, csak baráti dumcsi. A beszélgetőtársak: Pauer Krisztina, a Lélek Koffein podcast házigazdája https://lelekkoffein.hu/ Szerémi Nóra, rádiós műsorvezető, a Mozdulj szívből! podcast házigazdája https://podcasts.apple.com/hu/podcast/mozdulj-sz%C3%ADvb%C5%91l/id1609058925 Tóth-Czere Péter, a GTD Podcast és a KV Szünet Podcast házigazdája https://www.showcast.tech/
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast
--- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech