A 2024. február 23-ai adás ismétlése: Klasszikusok újratöltve: miért és hogyan érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat, egyáltalán, mit értünk klasszikus irodalmon? - a műsor első felében erről beszélgettünk Molnár Krisztina Rita költővel, íróval, aki Marquez és Bulgakov műveivel érkezett. Következő vendégünk Gallyas Veronika volt, a Magyar Zsonglőr Egyesület, és az Inspirál Cirkuszközpont alapítója. Vele a szociális és a szabadidős cirkusz társadalmi jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, hogy soha nem késő felkapni a hullaphopp karikát. Tarr Bence László, kulturális antropológus, buddhista tanító érkezett a stúdióba, akivel Wim Wenders legújabb, Tokióban forgatott filmjéről, a Tökéletes napokról beszéltünk. A film már ott van az Oscar-díj várományosai között. Végül Szarka Klára fotótörténész volt a vendég, akit a fotóművészet és az álom összefüggéseiről kérdeztünk. Nevezetesen arról, hogy hogyan fér össze ez a két, látszólag távolinak tűnő érzékelés, és mint minden művészet, hogyan merített a fotó is az álmokból.

A 2024. október 18-i adás ismétlése: A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Mészáros Sándor író, kritikus, szerkesztő, a Kalligram Kiadó igazgatója volt. Költészetről  beszélgettünk - a tavaly elhunyt költőfejedelem, Kovács András Ferenc, vagy ahogy mindenki hívta, KAF életművét idéztük meg.   Ezt követően dr. Müllner András, egyetemi oktató érkezett, az ELTE Média és Kommunikáció tanszékéről. Több mint 10 éve vesz részt a Romakép Műhely munkájában - erről is kérdeztük -, de szó volt a tanszéken alakult Minor Média/Kultúra Kutatóközpont munkájáról is, ahol nagy hangsúlyt helyeznek a filmes eszközök bevonására.   A folytatásban Kiss Dániel Áron műgyűjtőt vártuk a stúdióba, aki folytatta művészettörténeti kutatássorozatát. Korábban Ország Liliről talált meg egy csaknem ötven éve elfeledett felvételt – ezúttal Anna Margit feledhetetlen alakja előtt tiszteleg a róla készített portéfilmmel. Hallottak már a cohousing-ról, vagyis a közösségi együttélésről? Ez lenne a hagyományos lakhatás alternatívája? Erről a modellről kérdeztük Madaras-Horogh Petrát és Babos Annamáriát, az immár 5 éves CoHousing Budapest Egyesület társelnökeit.

Első vendégünk UporLászló dramaturg, műfordító volt, aki régóta foglalkozik Tom Stoppard műveivel,több darabját ő fordította, könyvet írt róla, és személyesen is ismerte a szerzőt. Stoppard november végén hunyt el, 88 éves korában, vendégünket arra kértük, segítsen közelebb kerülni ahhoz, hogy ki is volt ez az óriás a színház, az irodalom és a film számára. Őt követően Klimo Péter képzőművész és látványtervező érkezett hozzánk. Vendégünk gyakran dolgozik régi, sérült anyagokkal, és ez az anyagszeretet a díszleteiben is visszaköszön. A Fugában most Napló címmel látható kiállításán a képei személyes naplóbejegyzésekként működnek. A festészetről és a színházi–filmes látványtervezésről is kérdeztük. Ezután Gryllus Dorkát vártuk a stúdióba. Vendégünk színész és rendező, egyszerre dolgozik itthon és Európában, színházban és filmben. A héten mutatták be legújabb rendezését a Dugattyúsházban: Anne Haug Csak jöttem szólni, hogy megyek című darabját. Közben az Üvegfal nemrég a századik előadását ünnepelte, de új színházi szerepben is láthatjuk; sőt, a februárban érkező új magyar thrillerben a családjával játszik együtt. Milyennek látja mostani alkotói korszakát, és mindez hogyan fér bele az idejébe?

Első vendégünk Szerényi Gábor grafikusművész volt, aki hosszú évek óta rajzolja Budapest hajléktalan embereit. Rajzai, a városban járva, gyakran egy pillanat alatt, „egy lendületből” születnek meg. Képei földre terített hullámpapírokon, összegyűrt csomagolópapírokon, feltépett kartondobozokon mutatkoznak be a FUGA kiállítóterében. A kiállítás hátteréről, az alkotó felelősségéről, és arról beszélgettünk vele, hogy miért nem tudja abbahagyni ezt a sorozatot? Őt követően a Cirko Film új bemutatójáról volt szó, az Elfajult nyaralás című francia-belga filmről. Antony Cordier rendező, aki jól ismert szociális érzékenységéről, ezúttal egy káoszba fulladt dél-franciaországi nyaralás történetén keresztül szembesít a hatalmi helyzetek bonyolultságával. Rakita Viviennel, a Filmtett újságírójával beszélgettünk erről a keserű-édes szatíráról. Pálos Gergelyt vártuk a stúdióba, akit legutóbb Chicagóban választottak a legjobb operatőrnek, Enyedi Ildikó: Csendes barát című filmjének fényképezéséért. Szó volt kettejük közös munkájáról, a film képi világáról, vendégünk stockholmi életéről, valamint Roy Andersson-al való együttműködéséről, és a januárban induló Stereo Filmkörről is.

Első vendégünk Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró és szerkesztő volt. Közelről ismerte Ferdinandy György írót, aki idén lett volna 90 éves. Barátjának tekinthette őt, jól ismeri kalandos életét, írásait, és gondozza az életművét. Emellett ő hozta létre az Arany Medál közönségdíjat is. A legendás íróval való barátságáról, és Ferdinandy György életművéről beszélgettünk vele. Őt követően Nádor Éva írót vártuk a stúdióba, aki könyveiben sokszor elfelejtett, elhallgatott történeteket mesélt el: családtörténeteket kutat fel, vagy éppen építészeti remekműveket mutat be. Kutatói kíváncsisága elsősorban a zsidóság történeteire fókuszál, de nem csupán a múlt fontos a számára, hanem az is, hogy mit jelent mindez itt és most, nekünk. A folytatásban Ugrin Julianna producer, a magyar dokumentumfilmeseket tömörítő MADOKE elnöke volt a vendégünk. Az általa alapított Éclipse Film produkciójában olyan alkotások készültek, mint például az Alzheimer-kór gyógyításáról szóló Dékány Gyula-portréfilm, vagy a Kurtág György életét bemutató dokumentumfilm. Természetesen szó volt a műfaj helyzetéről és sajátosságairól is, különös tekintettel a MADOKE legújabb szakmai javaslatáról.

Elsőként Wrochna Fanni színésznővel beszélgettünk, aki szeptemberben a Velencei Filmfesztiválon aratott sikereket, méghozzá egy olasz film, az Eleonora Duse egyik főszerepében, sőt, nemrég az olasz Elle magazin is a címlapjára választotta. Hol Budapesten próbál, hol Olaszországban forgat, és úgy tűnik, ez a kétlakiság mostanra természetes közege lett. Ma arról beszélgettünk vele, hogy hogyan élte meg az első nagy filmes munkáját, és merre viszi tovább az útja. Őt követően Bácskai Juli színházalapítót, írót, pszichológust és "szabad SZÓ művest", a Pszicho színház alapítóját vártuk a stúdióba. Az immár 26. évadában lévő előadássorozat mellett, a saját naplójából készített felolvasószínházi előadásról is kérdeztük. Vendégünk nemrég özvegyült meg, a Ki vagyok én nélküled? Kivagyok én – nélküled. című előadása éppen erről az életszakaszról beszél. Fájdalomról, veszteségről és egy sminktükörről, amely még erőt adhat. Mi a környezetesztétika, és milyen kapcsolatban van a művészettel? A folytatásban vendégeinkkel, Cserhalmi Luca és Lendeczki Kinga esztétákkal, az ECHO sorozat elindítóival erről beszélgettünk. Azt is megkérdeztük tőlük, hogy hogyan lehet a természetre mint „műalkotásra” nézni, és ha így teszünk, az vajon mit indíthat el bennünk. Végül Láng Annamáriát vártuk a stúdióba, a nemrég bemutatott Josef Mengele eltűnése című film egyik szereplőjét. A Cannes-ban bemutatott alkotást Kirill Szerebrennyikov rendezte, és ritka nézőpontból, több idősíkon meséli el Mengeledél-amerikai bujkálásának éveit. A forgatásról, a rendező módszereiről és a filmről kérdeztük Láng Annamáriát.  

A műsor első vendége Bérczes László rendező, dramaturg, az Ördögkatlan Fesztivál alapítója és nagyszerű beszélgetőkönyvek szerzője. Régóta kötődik a norvég író, Jon Fosse műveihez, talán azért, mert mindkettőjüket a kifejezés csendje és egyszerűsége vonzza. Megkérdeztük tőle, hogy hogyan látja ma a színházat, mit gondol a világ zajáról, és mit tart fontosnak mindebből? A folytatásban Budapest kulturális emlékezetéről beszélgettünk. A stúdióba vártuk Kiss Borbálát, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetőjét. Az alkalom pedig nem más, mint hogy elindult a BEA, vagyis a Budapest Elektronikus Archívum, ami egyfajta digitális kincsesbányaként működik: tele fotókkal, plakátokkal, zenékkel, régi történetekkel, de kottát, podcastot és videót is találunk benne.  Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja újra felvetette, hogy milyen különleges szellemi kapcsolat fűzi össze őt Tarr Bélával. A Werckmeister harmóniák ennek az együttműködésnek talán a legtisztább lenyomata: az egyik legmegrázóbb és legszemélyesebb film, ami Krasznahorkai szövegéből született. Szarka Judit filmkritikussal irodalom és film kapcsolódásáról, és az adaptáció erejéről beszélgettünk.

Hogyan lesz egy neves filmtörténészből amatőr énekes és facebook influenszer? Aki vizsgakoncertekre jár, ott van minden zenei versenyen és ahol történik valami fontos. Rövid tudósításaira mindig érdemes odafigyelni. Vendégünk  Geréb Anna, aki elsősorban az orosz és szovjet film szakértője, és aki évtizedeken át kutatta az ismeretlen világsztár, Gaál Franciska drámai életét és gazdag hagyatékát. Idén 25 éves a Medence Csoport – az egyik legelső olyan alkotóközösség, akik az újrahasznosítás gondolatát, jóval azelőtt megismertették velünk, hogy az trenddé vált volna. Ők azok, akik használt molinókból táskákat csináltak, fesztiválokra installációkat terveztek, és mindig hittek abban, hogy a design nemcsak szép, hanem közösségformáló is. A jubileum kapcsán most Gross András, a csoport egyik alapítója mesélt arról, mi tartja mozgásban őket negyedszázad után is. A folytatásban Pittmann Zsófia képzőművészt vártuk a stúdióba, aki hímzéseivel, falvédőivel és bátor témaválasztásaival a popkultúra fontos alakja lett. Ő az, aki a művészetet szó szerint kiviszi az utcára, most épp a Radnóti Színház előtt készít óriáshímzést az arra járókkal. Aktivistaként pedig azon dolgozik, hogy ne zárják be a Rudas-fürdő egyetlen női napját, keddenként.  Végül két rendezővel beszélgettünk, Bendó Zsuzsannával és Muchichka Lászlóval, a Csak ki ne derüljön című rövidfilm alkotóival. A film egy budapesti gimnáziumban játszódik, és az iskolai szexuális határátlépés témáját dolgozza fel – őszintén, bátran, ítélkezés nélkül. Arról kérdeztük őket, hogy miért vágtak bele ebbe a kényes, ám nagyon is fontos témába, milyen a film fogadtatása, és mit szeretnének, hogy elindítson a nézőkben.

Első vendégünk Cseh András képzőművész, író, dalszerző, filmeses volt. Rajzol, zenél, és amennyire csak lehet, kerüli az internetet. Az Újzenekar frontembereként, a Tejutcagyerek című dokumentumfilm rendezőjeként, vagy éppen egy kifestő szerzőjeként mindig ugyanazt keresi: hogyan lehet történetekkel, zenével, képekkel közelebb kerülni egymáshoz. A Ludwig Múzeum múzeumpedagógiai csapata idén elnyerte a Múzeumpedagógiai Nívódíjat — nem véletlenül. Következő vendégünk Hemrik László, a múzeum Múzeumpedagógiai Osztályának vezetője, aki évek óta azon dolgozik, hogy a kortárs művészet ne távoli, nehezen érthető világ legyen, hanem személyes élmény mindenkinek, aki belép a kiállítóterekbe.  A folytatásban Farkas Gábor Gábriel, az ismert énekes, színész, képzőművész, rádiónk vendégműsorvezetője érkezett hozzánk. Kevesen tudják róla, hogy szenvedélyes állatvédő is, és pár napja érkezett vissza Korfuról, ahol a Durell-család természetvédelmi alapítványával is kapcsolatba került. Mi van vele, hogyan telnek a napjai, mit csinál mostanában?  Végül Muhi András Béla-díjas producert, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökét vártuk a stúdióba. Legutóbbi sikere Pálfi Györgyhöz köti, társproducere volt A tyúk című, Torontóban díjazott filmjének. Elnöki tisztsége révén ő a főszervezője a februárban újra érkező Magyar Filmszemlének is.

Ma egy izgalmas és egyre időszerűbb kérdéskörrel kezdtünk: hogyan hat a mesterséges intelligencia az irodalomra, az olvasásra és az írásra? Vendégünk Bán Zsófia író és irodalomtörténész volt. Ő segített eligazodni abban, hogy milyen lehetőségeket és veszélyeket rejthet a mesterséges intelligencia a művészet és a fantázia világában. A következő vendégünk Gross András volt, az alkalom pedig nem más, mint hogy 95 éves lenne édesapja, Gross Arnold. A neves grafikus- és festőművész mindig az eszményi valóságot akarta megformázni, képeit aprólékos részletekből építette fel. Vajon milyen ember volt Gross Arnold és hogyan él tovább ez a különleges örökség? Erről is kérdeztük a fiát, Gross Andrást. A folytatásban Sas Tamás filmrendező és operatőr érkezett hozzánk, akit főiskolás korunk óta ismerünk és szeretünk. Beszélgettünk a kezdetekről, az első filmes élményeiről, korai filmjeiről, az operatőri és rendezői pálya kihívásairól. Azt is megkérdeztük tőle, hogyan látja ma a filmművészet és a technológia viszonyát, például a mesterséges intelligencia hatását a filmre. Szó volt személyes emlékekről, tanárokról, kollégákról, és persze a saját, titokban dédelgetett terveiről is.

Elsőként Juhász Nóra képzőművészt láttuk vendégül, aki festményein és installációiban játékosan ötvözi a tervezettséget és a fantáziát. Legújabb kiállítása, az Érzelmi Erőforrások Minisztériuma, a hétköznapi abszurditást és a társadalmi kérdéseket egyaránt ironikus, interaktív formában mutatja be. Erről beszélgettünk vele. Következő vendégünk Hegyi Dóra művészettörténész és kurátor volt, a Lehetőségek tere szakmai vezetője. A Józsefváros szívében működő közösségi térben fiatalok és idősebbek, helyiek és útkeresők tanulhatnak és alkothatnak együtt. Hogyan működik ez a tér és kiket várnak oda? Erről is szó volt.   A folytatásban Gyárfás Dorka filmes újságírót vártuk a stúdióba, aki nemrég Miskolcon, a CineFest filmfesztivál FIPRESCI-zsűrijében dolgozott. Milyen volt a fesztivál, milyen szempontok mentén vitatták meg a filmeket, könnyű volt-e a döntés, és milyen filmes élményekkel gazdagodott Miskolcon?  Végül egy új amerikai-német filmdrámáról volt szó. Ira Sachs filmje, az Egy fényképész napja, a legendás New York-i fotós, Peter Hujar életének egy napját idézi fel. Topor Tünde művészettörténészt, az Artmagazin főszerkesztőjét kérdeztük arról, hogy tetszett neki a film, hogy vajon így képzelte a 70-es évek amerikai művészvilágát, és hogyan érdemes odafordulni ehhez az alkotáshoz. 

Glaser Kati rendezővel idéztük fel Bodóczky István képzőművész és legendás tanár alakját, aki művészek nemzedékeire volt nagy hatással. Például azért, mert kimeríthetetlen játékossággal tanított, nem véletlen, hogy a papírsárkány-készítés nagy mesterévé is vált. Bodóczky István emlékéről és a kortárs papírsárkány-kultúráról beszélgettünk. Ezt követően Zádori Zsuzsa, a Blinken OSA Archivum vezető levéltárosa érkezett hozzánk, aki Erdélyi Lajos, a „tapintatlan fotóriporter” világába kalauzol bennünket. A Centrális Galériában látható kiállítás képei a Ceaușescu-korszak erdélyi valóságát dokumentálják - a hétköznapok hőseit, gyereket, pásztorokat, gyári munkásokat. Erről kérdeztük a kurátort. A folytatásban a nagyszerű színész Takács Kati volt a vendégünk. Az előző évadban Blanche szerepében, A vágy villamosa főhőseként varázsolta el a közönséget, de az elmúlt években az új magyar film és a független rendezők is felfedezték maguknak. Életről, szerepekről, és mindarról beszélgettünk vele, ami a színház és a film világában, (és azon túl is) izgalmassá teszi a pályáját.

Első vendégünk Tóth Barnabás volt, akit olyan filmek rendezőjeként ismerhetünk, mint az Újratervezés, a Susotázs, az Akik maradtak, vagy a Mesterjátszma. A Friss Hús fesztiválon láttuk a legújabb rövidfilmjét, a (terep)SZEMLE 3.-at, amely egy 22 éve készülő trilógia harmadik része.  Következő vendégünk Kiss Judit Ágnes költő, író és tanár, aki vers- és prózamondást is tanít. Hamarosan itt az Olvasás világnapja, ebből az alkalomból kérdezzük élményeiről, az olvasás öröméről és hiányáról, diákjai tapasztalatairól és a fantázia szerepéről. A folytatásban vendégünk volt Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya, aki egy Facebook-bejegyzésével sokak figyelmét felkeltette. Ebben édesanyja hagyatékáról írt – arról, hogyan talált otthonra a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, és hogyan született meg ott a Budapesti Iskola külön olvasóterme.  Végül egy igazi klasszikusról volt szó, ugyanis a Cirko Film forgalmazásában, újra látható Sally Potter Orlando című filmje, a fiatal Tilda Swinton főszereplésével. A film1992-es bemutatója óta alapvető hivatkozási pont a filmművészetben, sőt, a divatban is. Arról, hogy miért hat ma is ennyire frissen ez a 33 éves film, Gyenge Zsolt filmkritikust, a MOME tanárát kérdeztük, ezúttal telefonon.

A 2024. január 19-ei adás ismétlése: A Klasszikusok újratöltve rovattal indítottunk. Murányi Tünde és Kálid Artúr első vendége Fábri Péter író, műfordító, dalszövegíró lesz, Cervantes és Balassi korában kalandoztunk. Aztán dr. Incze Adrienne pszichiáter, mozgás- és táncpszichoterapeutával test és lélek elválaszthatatlanságáról volt szó. Majd jött Simon Balázs színházi rendező, aki az Utcaszínházi Alkotóközösséggel rendszeresen dolgozik csereháti roma közösségekben, nevelőintézetekben és börtönökben. Végül a kutyák viselkedését vizsgáló rovatban Miklósi Ádám Széchenyi-díjas etológussal beszélgettünk.