A rendkívül sikeres novemberi Trump–Orbán csúcs nemcsak külpolitikai szempontból, hanem belpolitikai dimenzióban is kiemelt jelentőségűnek bizonyult, a legfrissebb közvélemény-kutatások egyöntetűen a Fidesz erősödését mutatják, míg Magyar Péter érezhetően nem tud kezdeményező szerepbe kerülni, csak reagál az eseményekre. Beszédes, hogy ezt már nemcsak kormánypárti szereplők, hanem ellenzéki véleményformálók is hasonló álláspontra helyezkedtek. A Fidesz lendülete és a Tisza apadása a hé...

Lezajlott Orbán Viktor és Donald Trump hatodik találkozója, amely bízvást történelminek nevezhető, nem csak a bejelentett megállapodások és azok volumene miatt, hanem a fogadtatás körülménye okán is. A magyar miniszterelnököt Trump megkülönböztetett tisztelettel fogadta, jóval túlmenve azokon a gesztusokon, amelyeket egy baráti ország szokványos diplomáciai ceremóniájánál megszokhattunk. Ugyanakkor az orosz, a kínai, a török, a közel-keleti és a közép-ázsiai vezetők is hasonló nagyrabecsüléss...

Az adásban két, látszólag távoli világ találkozik: Prága és Chongqing. A személyes élmények kapcsán arról esik szó, hogyan alakul át a globális világrend, és miért vált döntő kérdéssé a világnézet szerepe. A második világháború utáni gondolkodás sokáig azt sugallta, hogy a jólét elegendő, nincs szükség gyökerekre, hagyományra vagy jövőképre. Mára azonban kiderült: ez a modell nem működik. A világ visszatér a nemzeti identitáshoz, a szuverenitáshoz és a kulturális alapokhoz. Európa azér...

Helye van a politikában a morálnak vagy sem? Mi várható a politikában a technológia, a mesterséges intelligencia behatolásával? A hatalom az démonikus vagy csak a cél iránti alázat testesül meg benne? Helye van az indulatnak a politikában? Hogy lehet az igazság mögé többséget rendelni? Mi a jövő évi választás tétje? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett G. Fodor Gábor a Mozgásban legújabb adásában Lánczi Andrással Széchenyi-díjas filozófussal.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Bővül Orbán Viktor uniós mozgástere. Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett Orbán Viktor római útját, a cseh választás eredményét és a november 7-i Trump–Orbán találkozót értékelték kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. Mozgalmas időszakot élünk külpolitikai szempontból: Csehországban megnyerte a választást Orbán Viktor patrióta szövetségese, Andrej Babiš, aki hamaro...

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ez volt a Békemenet: „Egyetlen lélekről sem mondhatunk le”. Az intézet igazgatója, Békés Márton az október 23-i békemenetet, illetve Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth téren elmondott beszédét elemzi. Október 23. alkalmából lezajlott a tizenegyedik Békemenet, amely két szempontból volt sorsdöntő. Egyrészt újfent bizonyította, hogy a kormány támogatottsága szilárd, hogy ez a támogatottság országos méretű és az ...

Mi az a digitális szuverenitás? Mik a mai közösségi média trendek? Miért ér el sokkal nagyobb nézettséget egy fiatal gamer, mint egy nagymúltú TV csatorna? Politikailag mit ér egy like? Hiába valaki like-bajnok, hogy tud valóban szavazatot szerezni? Hány valós szavazója van Magyar Péternek? Kell szigorítani a közösségi médiában zajló véleménynyilvánítás szabadságán? Mi fog számítani valóban a választásokon? Fontos, hogy az első csatát a digitális térben kell megnyerni? Többek között ezekről a...

Október 13-án a sarm es-sejk-i csúcstalálkozó keretében megállapodás született az Izrael és a Hamász közötti harcok beszüntetéséről és a gázai béketerv első fázisának végrehajtásáról. A találkozó kevesebb, mint harminc ország vezetőjének részvételével zajlott, amelyre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is meghívást kapott, míg például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem szerepelt a meghívottak listáján. Donald Trump amerikai elnök történelminek nevezte azt a Gázai övezetet é...

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Majdant akarnak? Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. Van egy nyugtalanító mintázat, amely hosszú évek óta megfigyelhető a magyar belpolitikában. Jó évtizede velünk van s úgy tűnik, hogy napjainknak is szerves része. Röviden arról van szó, hogy a magyarországi ellenzék annál erőszakosabbá válik, minél reménytelenebb helyzetben van. Így volt ez a...

Valóban Trump forradalom zajlik, vagy ez csak mítosz? Logikus, amit az amerikai elnök csinál vagy egyszerűen csak őrültség? Tényleg nem csak Amerikát alakítja át az elnök, hanem a világot? Az új Amerika erős vagy gyenge? Trump valóban a béke embere? Nekünk jó, hogy Trump a "főnök"? És ha igen mitől lesz jobb? Segíti-e a jobboldalt valamivel, illetve hozzá tud-e járulni Orbán Viktor győzelméhez az amerikai elnök? Igaz a mítosz, hogy Amerika a politikai tudás műhelye? Mit tanulhatunk mi ...

Szeptember 18-án közösségi oldalán jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy elnöki rendelettel terrorszervezetnek nyilvánítja a szélsőbaloldali Antifa mozgalmat, egyben elrendelve az erőszakos mozgalom finanszírozásának vizsgálatát is. Néhány nappal később a Magyar Közlönyben is megjelent az a rendelet, ami alapján az Antifa mozgalmat terrorszervezetté nyilvánítják Magyarországon, amely aktust Hollandiában a parlament alsóháza is kezdeményezett. A közbeszédet rögtön elkezdte tematizáln...

Miután a kormánypártok megnyerték a nyarat, az őszi politikai szezonkezdetet is erősen indították. Elkezdődött az Otthon Start program, jött a nyilvánossá tett kötcsei találkozó, és erre következett a Digitális Polgári Körök első országos találkozója. A Tisza Pártot ehhez képest fegyverbotrány rázta meg, az ellenzéki oldalon hetek óta sem a hangot, sem a témát nem találják. Miközben tetőzött a Tisza növekedése, sőt apadni kezdett, a kormányoldal magas bázison kezdett lendületet venni. 2025 n...

Ha az Európai Unióra, mint politikai projektre tekintünk, akkor az jut eszünkbe, hogy azért hozták létre, hogy legyen béke, és legyen gazdasági növekedés. Most viszont úgy tűnik, hogy Európa háborút akar, miközben lemarad a gazdasági versenyben más kontinensekkel szemben. Mi történt Európával és az Európai Unióval? Van értelme fenntartani ezt a konstrukciót? Miért nincs nyoma annak, hogy az európai elit bármit is tenne azért, hogy Európának jobb legyen? A fegyverkezés helyett miért nem...

Tíz éve, 2015 szeptemberében, a magyar határzár ellen fellépő, erőszakos migránsok összecsaptak a rendőrséggel Röszkénél. Ez a jelenet örökre beírta magát a modern magyar történelembe, és világosan megmutatta: a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás nemcsak humanitárius kérdés, hanem közbiztonsági és szuverenitási probléma is. Magyarország már akkor megfogalmazta azt az álláspontot, hogy Európa jövője a határok védelmén múlik. Az eltelt tíz év alatt azonban az Európai Unió képtelen volt k...

Vasárnap Kötcsén különleges politikai pillanatnak lehettünk tanúi. Egy időben tartott rendezvényt a Fidesz és a Tisza Párt, ami ritka lehetőséget kínált arra, hogy közvetlenül össze lehessen vetni a két politikai erő jövőképét és irányvonalát. Míg Orbán Viktor hagyományos évadnyitó beszédében átfogó kül- és belpolitikai helyzetértékelést adott, kijelölve a nemzeti érdek mentén a hosszabb távú célokat, addig Magyar Péter inkább az aktuálpolitikai csatározások szintjén maradt, és egy, a brüssze...

Az eddigi évekhez képest most elmaradt a belpolitikai uborkaszezon, júliusban-augusztusban sem volt szünet, és míg a parlamenti ellenzék nyaralt, Magyar Péter kirándult, addig a jobboldal dolgozott, aminek meg is lett az eredménye. 2025 nyarán tehát nem állt meg a politikai élet, sőt a Fidesz fordított a dolgokon. A Fidesz rutinjával, tematizációjával és innovációjával uralta a terepet. Az elmúlt hónapokban egy sor jelentős világpolitikai esemény történt: Trump és Putyin Alaszkában tal...

Régóta tart a vita, hogy a politikai értelemben pozíciót kijelölő, viszonylagos orientációt biztosító bal–jobb felosztás helyett hogyan nevezzük el a két, egymással szemben álló pólust. A hazai belpolitika mellett az európai uniós küzdelmeket, sőt az egész nyugati világ konfliktusait meghatározza egy kettősség, amelyet sokszor neveznek lokalisták és globalisták, föderalisták és szuverenisták, vagy populisták és neoliberálisok szembenállásának. Az idehaza szemben álló feleket tekintve l...

Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője arról beszélgetnek, hogyan folytat a mai, nyugati típusú demokrácia „totális háborút” a népakarat ellen, miközben egy elit által működtetett rendszer irányítja a közéletet, amely látszólagos demokratikus keretek között valójában korlátozza a többségi akaratot. A demofób gondolkodás ma kifinomult intézményrendszeren keresztül érvényesül: az alkotmányosság, a bíróságok és az ombudsmanok hálóz...

Hogyan érinti a magyar állampolgárok biztonságérzetét a szomszédunkban dúló háború? Reális veszély, hogy ukrán fegyverek, vagy az ukrán maffia megjelenik Magyarországon? Veszélyben van a pénzünk? Valós veszély az online csalás? Kik és kinek dolgoznak azért, hogy a háború tovább folytatódjon? Mit tudnak tenni a magyar szervek az esetleges titkosszolgálati beavatkozások ellen? Mi a helyzet a migráció frontján, apad a menekült hullám? Hol tart most a magyar közegészségügy fejlesztése? Bízn...

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Kosztur András vezető kutató azokat a nyílt és fedett tevékenységeket veszik végig, amik az orosz–ukrán háború árnyékában folynak, most éppen Magyarország ellen. Az Egyesült Államok sürgetésére, Törökország közreműködésével, három év után ismét közvetlenül tárgyal egymással Ukrajna és Oroszország, a két ország között lezajló, minden korábbinál nagyobb fogolycsere pedig arra utal, hogy lehet esély az álláspontok közeledésére. A tárgy...