Úgy lábon kapja a csigát, hogy az csak pislog. És elképesztő! Eszközt használ: - rigó üllőt -, és építőanyagot gyárt. Hogy mit és hogyan? Megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Karácsony második napja van, köszönt és minden jót kíván két gerle, és egy CSÍZ a csupasz körtefán. Részlet az angol karácsonyi népi mondókából (Tarbay Ede fordítása). Közben egy angol madarász ismerősömtől megtudtam: az eredeti versikében, angolul, nem a csíz, hanem a fogoly szerepel -- amiről, ugyebár, kevéssé hihető, hogy egy körtefán üldögélne. Mi magyarok - megütközvén az angol elme bizarr bakugrásain - a hihető csízre racionalizáltuk a versikét. On the second day of Christmas my true love sent to me Two turtle doves, And a PARTRIDGE in a pear tree. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A hattyú halála az, amikor a sárgaorrú hattyú belefagy a svéd vizekbe (a rozsomák meg dörzsöli a markát). Na de ehhez nagyon butának kell lenni. Az okosabbja inkább hozzánk jön télire: novembertől láthatjuk tavainkon. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Kisebb és kevésbé tarka mint a széncinke, de nagyon csinos. Papfejűnek is hívják. Népes családjával rengeteg rovart elfogyaszt. Elég bizalmas, középhegységi erdeinkben fordul elő, de télen etetőre is szívesen jön. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Új "magyar" madarunk van: idén már nemcsak turistának jött, hanem fészkelt és fiókákat is nevelt nálunk a sivatagok szép ragadozója: a kuhi. Miért érdekes ez? És hányféle madarunk is van Magyarországon? | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Labdaszerű gimbgömb barna tyúkocska, utána gurulnak pingponglabda méretű csibéi. Nem túl jó repülő a dagika madár, ezért szívesebben közlekedik gyalogosan. Afrikába is könnyítve utazik, ha nem is hajón, mint Gombóc Artúr (akit ugye még a repülő sem bírt el), hanem az úgynevezett "köves gázlókon" kel át. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Északi nyíresekből jön késő ősszel, szemfülesnek kell lenni, hogy észrevegyük ezt a karcsú, borvörös hónaljú rigót. Ha szerencsénk van, novemberben a többi rigóval együtt benézhet a kertünkbe bogyóra, etetőre, itatóra. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Zene, költészet, képzőművészet, sőt, mitológiai történetek ihkletője ez a kecses, szép, és párjához hű madár. Még a magyar koronázási paláston is ott díszeleg. Ám súlyos árat fizetett a nagy népszerűségért. Olykor jobb volna kevésbé -- vagy inkább okosabban -- szeretni... | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál... Tízezrével, százezrével vonulnak át hazánkon, és közben hetekre megpihennek. Egyszer az életben látni kell az esti daru behúzást a Hortobágyon! | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Egészen különleges, egyedi viselkedésmintákra derítettek fényt a nemrég végzett kutatások. Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A gyakoribb és ismertebb nagy kócsagtól kisebb termete és sárga "zoknija" alapján különíthetjük el. A nagy ártéri ligeterdőkben találkozhatunk vele. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mintha "merülne az elem" a kismadárból: váltott ritmusú éneke érdekesen lassuló strófákat is tartalmaz. Nászidőben jópofán imbolyogva "siklóernyőzik". A hazai erdőszélek, ligeterdei tisztások gyakori kis lakója, mégis oly kevéssé ismerjük. Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Váltófészket használ, többet is, vajon miért? Hány éves volt a legidősebb "magyar" parlagi sas, és hogyan ártott meg neki a civilizáció? Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével folytatjuk a beszélgetést. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A magyar természetvédelem egyik kiemelten fontos madara. Az ürgék neki köszönhetik védettségüket, úgyhogy hálásak lehetnek neki -- már ha éppen nem eszi meg őket. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. (Fotó: Jozef Hlasek) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra