A szégyen nem a valóság, hanem egy fikció.
Egy mozi, amit újra és újra magunknak vetítünk.
És miközben azt hisszük, hogy mindenki minket néz,
valójában mindenki a saját vetítőtermében ül —
a saját hibáival, félelmeivel, bűntudatával.
Ugyanakkor az egyik legősibb emberi érzés.
Nem velünk születik – tanuljuk.
Valahol útközben, valakitől, aki azt hitte, hogy a szeretet feltétele a megfelelés.
És onnantól kezdve mi is elkezdjük vetíteni a saját filmünket:
egy történetet arról, hogy kik lehetnénk, ha elég jók lennénk.
De miért szégyenítjük meg egymást?
Miért kell valakit leértékelnünk, hogy jobbnak érezzük magunkat?
Miért hiszi az ember, hogy a megalázás felsőbbrendűvé teszi?
És legfőképp: hogyan lehet ebből a belső börtönből kiszabadulni?
Ez a hanganyag nem vigasztal. Nem simogat. De felszabadít.
Ha elég bátor vagy végignézni, lehet, hogy a végén már nem ugyanaz az ember leszel, aki a lejátszás gombot megnyomta.
🎙️ Hallgasd meg.
Ez a történet lehet, hogy rólad szól —
de most először nem kell benne szégyellned magad.
#szégyen #önismeret #drLanteriCoach #mentálisEgészség #
🎧 Ha betalált, ne állj meg itt!
📅 Foglalj egy ajándékidőpontot: https://drlantericoach.hu/dr-lanteri-coaching-idopont/
👉 Hallgass még több podcastet:
https://youtube.com/playlist?list=PL5LQeCPreiNVjVM-cBolgX0NGyPmGrdFO&si=4jSCFUg03e14btny
💌 Küldd tovább annak, akinek most pont erre van szüksége.
❤️ És ha tetszett, nyomj egy lájkot – hogy én is megtudjam 🤩
A nemet mondás nem keménység. Nem önzőség. Nem „ridegség”. A nemet mondás önszeretet.
A legtöbben azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek, hogy csalódást okoznak.
Hogy elutasítanak, megharagszanak rájuk, vagy majd „rossz embernek” tartják őket.
De minden egyes kimondatlan nem után egy picit mindig elárulod magad.
Először csak apróságokban: elvállalsz valamit, amit nem akarsz. Ott maradsz, amikor már menni kéne. Aztán észre sem veszed, és egy nap arra ébredsz: nem az életedet éled, hanem másokét.
A nemet mondás a felnőtt önazonosság próbája.
Amikor végre nem azért döntesz, hogy szeressenek, hanem azért, mert szereted magad annyira, hogy nem adod oda az idődet, az energiádat és a békédet bárkinek.
Mert a határaid nem mások ellen vannak, hanem érted.
💫 Foglalj egy ajándék első coaching ülést!
A félelem tartott életben az őskorban—ma pedig sokszor a saját, gondosan berendezett ketrecünkben tart bent. Nem kardfogú tigrisek elől menekülünk, hanem attól félünk, mit gondolnak rólunk, elég jók vagyunk-e, mi lesz, ha kudarcot vallunk. A testünk közben ugyanúgy reagál: futás–harc–fagyás, arousal, zakatoló szív, kapkodó légzés. A különbség az, hogy ma már van neocortexünk: meg tudunk állni egy lélegzetnyi időre, és fel tudjuk tenni a kérdést: „Valódi veszély ez, vagy csak kényelmetlen?”
Ez az epizód arról szól, hogyan lesz a félelemből tanító: hogyan leplezzük le a halogatás, a komfortzóna, a társadalmi elvárások és a régi hiedelmek álcáit; miért felnagyít az elménk, és miért becsüljük le magunkat; hogyan kapcsoljuk be a lélekjelenlétet, és mondjuk ki: „Igen, félek—és mégis cselekszem.” A bátorság nem a félelem hiánya, hanem az, hogy elismerjük a jelenlétét, és tovább megyünk.
💫 Foglalj egy ajándék első coaching ülést!
Nem, ez most nem arról szól, hogy vegyél új porszívót. Ez a rész arról szól, hogy az életedben mikor lesz végre rend. A legtöbben azt hiszik, a káosz csak a lakásban van.
De nézz körül: amit a négy fal között látsz, az pontosan az, ami benned is zajlik.
A kupi, a halogatott fiók, a poros sarok – mind annak a tükre, amit évek óta nem mertél rendbe rakni magadban. Amit tologatsz, amire azt mondod: „majd egyszer…”
De amíg ezeket nem pakolod ki, addig nem lesz hely új dolgoknak. A rend nem kényszer.
A rend szabadság. Nem azért takarítasz, mert pedáns vagy, hanem mert helyet csinálsz az életedben annak, amit igazán szeretnél. Úgy, ahogy egy tiszta szobában másképp lélegzel, egy letisztult életben is másképp gondolkodsz.
Nem fojtogat többé a múltad pora.
Ebben az epizódban arról beszélek, hogyan tudod fájdalom nélkül kisöpörni a régit, a rossz szokásokat, az elavult kapcsolódásokat, a felesleges tárgyakat és a kimondatlan mondatokat is. Mert a rend nemcsak a szekrényedben kezdődik, hanem a fejedben, a lelkedben és a döntéseidben.
És ha ott tiszta lesz, hidd el: a világ is másképp reagál rád.
Ez az epizód a „Hogyan legyél önmagad mesterfokon” című könyvem egyik fejezetére épül – egy kíméletlen, de empatikus coaching-útmutató arra, hogyan tedd rendbe magad kívül-belül.
Mert amíg a múlt lomjai foglalják el a helyet, addig az új életed nem fér be az ajtón.
A pénz
A legnagyobb tabu, a legmélyebb hiány, és a leggyakoribb önámítás. Egyszerre vágyunk rá és szégyelljük, félünk tőle és függünk tőle. Pedig a pénz nem más, mint energia. Nem gonosz, nem jó. Csak tükröz. Azt, amit te gondolsz magadról.
Ha gyűlölöd, elkerül. Ha bűntudattal fogadod, elmegy.Ha félelemből hajszolod, ural.
És ha hiszed, hogy a „pénz nem boldogít”, akkor tényleg nem fog.Mert a pénz nem boldogít – csak felerősít. Azt, ami benned van.
Ebben az epizódban arról beszélünk, miért nem működik a pénzzel való kapcsolatod, ha a gyerekkorodból hozott hiedelmek irányítanak.
Mert ha a fejedben még mindig ott zúg, hogy „a gazdag ember nem juthat a mennyországba”, ha a szüleid azt sulykolták, hogy „a pénz piszkos dolog”,
vagy ha te is abban nőttél fel, hogy „jobb, ha szerény vagy, mint ha pénzes”,
akkor valójában nem a pénz hiányzik az életedből – hanem az engedély, hogy befogadd.
A pénz energia. És mint minden energia, áramolni akar. De nem tud bejönni oda, ahol szégyen, félelem vagy harag van. Ahhoz, hogy működjön, mozgásban kell tartani – és előbb a fejedben kell áramlani kezdjen. Amíg a hiedelmeid szegénységben tartanak, addig a valóságod is szegény lesz. Nem azért, mert nincs elég pénz a világban.
Hanem mert te nem vagy még nyitva rá.
Ebben a részben arról is szó lesz, hogyan „szív be” a hitel — nem csak anyagilag, hanem energetikailag.
Hogyan szívja le a jövődet, a szabadságodat és a levegődet.
És arról is, hogyan tudod lassan, fájdalom nélkül újraindítani az áramlást —
nem „milliomos kurzussal”, hanem tudatossággal.
Szóval, ha eleged van abból, hogy a pénz mindig elkerül, ha már fáradt vagy a hiányban, ha végre nem túlélni akarsz, hanem jól lenni – akkor ez az epizód neked szól.
Mert a pénz nem ellenség. Csak egy tükör, ami azt kérdezi:
„Készen állsz végre arra, hogy jól legyél?”
💫 Foglalj egy ajándék első coaching ülést!
Mindenki változni, változtatni akar, de mindenki fél tőle. Mert azt hisszük, a változás mindig valami nagy dolog. Hogy fájni fog. Hogy vér, veríték és könny kell hozzá.
De mi van, ha nem?
A Kaizen pont az ellenkezőjét mondja.
Nem hőstettekről szól, hanem pici, szinte láthatatlan lépésekről.
A változás nem akkor kezdődik, amikor mindent felforgatsz, hanem amikor végre nem futsz el a saját életed elől.
Nem kell forradalom. Elég, ha ma két perccel kevesebbet panaszkodsz. Ha ma nem görgetsz még egy órát. Ha ma nem halogatod a legkisebb dolgot.
Ez a Kaizen: a lassú győzelem művészete.
Mert az ember nem a fájdalom miatt nem változik — hanem a tehetetlenség miatt. Azt hiszi, vagy mindent megváltoztat, vagy semmit.
Pedig az élet nem vagy-vagy. Hanem apránként. Csendben. Szinte észrevétlenül.
A Kaizen nem újabb motivációs bullshit. Nem arról szól, hogy „gondold újra az életed”.
Hanem arról, hogy éld újra.
Kicsit jobban. Kicsit lassabban. Kicsit tudatosabban.
És hogy megértsd: a nagy változások nem hirtelen jönnek.
Hanem minden apró döntésedben már most ott vannak.
„Miért mindig velem történik ez?” „Mivel érdemeltem ki?” „Ilyen rossz ember lennék?”
Ismerős kérdések? Mindegyik ugyanabból a helyből jön: amikor még azt hiszed, az élet veled történik, nem érted.
Pedig ez nem őszinteség. Ez kiszolgáltatottság.
A felelősségvállalás ott kezdődik, amikor végre kimondod: a nem döntés is döntés.
Hogy te is benne voltál. Hogy a „majd lesz valahogy” soha nem működött. Hogy amíg másokat hibáztatsz, addig a kormány mindig más kezében lesz.
Ez az epizód azoknak szól, akik már belefáradtak a körbe-körbe járásba. Akik érzik, hogy a minták, amiket örököltünk – a szüleinktől, a társadalomtól, a túlélésből – már nem működnek. Hogy nem elég többet adni a gyereknek, ha közben ugyanazt a terhet adjuk tovább: a megfelelést, a hiányt, a félelmet.
Mert a felelősségvállalás nem másokért van. Nem a gyerekedért, nem a párodért, nem a szüleidért.
Hanem érted.
Ez a pont, ahol megérted: nem jön megmentő. Nem lesz csoda.
De már nem is kell. Mert most te jössz.
Nem dráma, nem forradalom. Csak egy csendes, de végre saját mondat:
„Ez az én életem. Ez az én döntésem. Ez az én felelősségem.”
Az önutálat ritkán kiabál. Inkább csak észrevétlenül mindennapi szokássá lesz: működsz, válaszolsz, teljesítesz – de belül elnémult valaki. Nem kiégés ez, hanem elhallgatás: már nem kérdezed meg magadtól, hogy „hogy vagy?”, mert félsz a választól. És közben bünteted magad régi döntésekért, mintha szándékosan rontottál volna el mindent. Pedig akkor és ott csak ennyire futotta – abból az erőből, abból a félelemből, abból a tudásból. Ez az epizód nem cukormáz és nem is motivációs fröccs. Azt mutatja meg, mi van a bűntudat alatt, és miért lesz az önutálatból identitás, ami „őszinteségnek” álcázva tart fogva. Megnézzük, hogyan lesz a „majd ha…”-ból élet-halogatás, és miért elég néha egyetlen másik mondat, hogy elinduljon valami: nem azt mondani, hogy „minden el van b@szva”, hanem azt, hogy „most lent vagyok – de nem örökre”. Nem forradalmat ígérünk, hanem visszatérést: apró, halk, következetes mondatokkal visszaszivárogni a saját életedbe. Nem új ember leszel, hanem végre önmagad – és ez bőven elég kezdetnek.
💫 Foglalj egy ajándék első coaching ülést!
A megbékélés nem takar el semmit – csak helyre teszi azt, ami eddig nem volt a helyén. Nem szépíti a múltat, hanem szeretettel néz rá. Nem felejt, de már nem is vádol. Csak annyit mond: „Ember voltam. Úgy éltem, ahogy épp tudtam. Nem tökéletesen – de valódian.” Ez az epizód azoknak szól, akiknek már nem újrakezdés kell, hanem csendes jóváhagyás: elengedni az önvádat, a haragot, a félelmet – és végre elfogadni azt, ami volt. Magukat is. Ahogyan az évek és az út formálta őket: ráncosan, fáradtan, őszintén. Itt nem célokat írunk, hanem rendet teszünk. Nem bizonyítunk, hanem számba veszünk: kimondatlan szavakat, félbemaradt gesztusokat, régi döntéseket. Mert a megbékélés nem megfutamodás: bátorság ahhoz, hogy ne akarjunk többé „jobb verziók” lenni – csak igazak. Nem kell minden szálat elvarrni, de lehet elengedni a neheztelést. Lehet megérteni, miért történt, ami történt. Lehet kimondani azt, amit harminc éve hordozol – ha másnak már nem is, magadnak még igen. A rendrakás itt nem tárgyakról szól, hanem szívről. A végső ajándék: nem új élet, hanem belső béke – hogy aki voltál, az ne szégyen legyen, hanem történet. És talán az utolsó napon jön el az első pillanat, amikor végre nem bántod magad. Mert nem a múltat írjuk át – csak elengedjük a fájdalmát, és meghagyjuk benne a szeretetet.
A gyász nem kér engedélyt. Jön, letérdel, és marad.
Azt hisszük, mi majd másképp gyászolunk. Hogy erősebbek leszünk, tudatosabbak, „jobban kezeljük”. De nincs „jobban”. A gyász gyász. A búcsú fáj.
És amikor végül elcsendesedik minden, akkor vesszük csak észre, hogy maradt valami. A hála, hogy voltak nekünk és a soha el nem múló szeretet.
Ebben az epizódban a búcsúról és az elengedésről beszélek. Arról, hogyan lehet élni akkor is, amikor valaki már nincs. Hogyan tudjuk újra megtalálni a fényt, amikor a hiány sötétje beborít mindent. Mert a gyász nem csak fájdalom. A gyász a szeretet másik arca. Az emlékezés, a hála és az újrakezdés halk ígérete.
Azokról is szól ez a rész, akik túl korán mentek el. Akik még benne voltak a „mi”-ben, aztán egyszer csak eltűntek a mondatainkból. Akikről még beszélünk, de már múlt időben. Akik nélkül furán tágas lett a világ, de valahogy szűkebb is.
És szól azokról is, akik maradtak. Rólunk. Akik próbáljuk megtanulni, hogy az élet nem azért megy tovább, mert elfelejtjük őket, hanem azért, mert ők is azt akarnák, hogy menjünk.
Hogy nevessünk, hogy szeressünk, hogy éljünk.
Ez az epizód nem temetés. Ez egy koccintás. Egy halk, meleg búcsú.
Egy emlékeztető, hogy minden ember, akit szerettünk, nyomot hagy bennünk. És hogy az igazi szeretet – az tényleg soha nem múlik el.
💫 Foglalj egy ajándék első coaching ülést!
A maximalizmus a legnagyobb hazugság, amit elhittél az életedről: hogy ha elég keményen hajtasz, egyszer majd elég jó leszel. De nem leszel. Mert ez a hajszolás nem a fejlődésről szól – hanem a menekülésről. Önmagad elől.
A maximalizmus egy lassú, kegyetlen önsorsrontás. Egy állandó bizonyítási kényszer, ahol te vagy a bíró, a vádlott és a hóhér is egyszerre. A boldogság pedig közben észrevétlenül kicsúszik a kezedből.
Pedig az igazi boldogság nem akkor születik, amikor végre tökéletes lesz minden, hanem amikor már nem akarsz semmit bizonyítani. Amikor egyszerűen csak vagy.
Nem kell hozzá győzni. Nem kell hozzá teljesíteni. Elég, ha jelen vagy.
De te még mindig igazítod a függönyt a tizedik emeleten, mert valaki azt mondta, nem áll jól. Miközben az egész ház, amit építettél, már rég üresen kong. És talán épp ez az, amit sosem mondott el senki: hogy a boldogság nem a derékszögben van. Nem a geometriai pontosságban. Hanem a káoszban, az ösztönben, a hibában, az életben.
Nem az életed romlott el. Csak a függöny áll rosszul.
És most rajtad a sor, hogy eldöntsd: tovább díszletezel, vagy végre felmész a színpadra.
Már nem fáj úgy, mint régen. Nem sírsz, nem várod, hogy írjon, nem nézed újra a beszélgetéseiteket. De valami még mindig hiányzik. Nem ő. Hanem te. Ez az epizód arról szól, mi történik veled, amikor a szakítás után már nincs mihez igazodni. Amikor a túlélésnek vége, de az újrakezdés még nem indult el. Amikor kívülről úgy tűnik, rendben vagy — de belül még mindig tompa minden. Ebben a csendben kezdődik az önismeret. Amikor már nem azt kérdezed: „miért velem történt ez?”, hanem azt: „mit mutatott meg rólam ez a kapcsolat?” Mert a szakítás nem csak véget vet valaminek — hanem felfedi, ki voltál benne. Megmutatja, hogyan szeretsz. Mikor tűrsz. Mikor adod túl magad. És mikor hallgatsz el csak azért, hogy béke legyen. Ez a rész nem arról szól, hogyan felejtsd el. Hanem arról, hogyan értsd meg, miért történt úgy, ahogy történt — hogy több legyél tőle, ne kevesebb. Hogy lásd, milyen szerepet játszottál. Megmentő voltál? Vagy megalkuvó? És hogy lásd azt is: nem a szereteteddel volt baj. Csak rossz helyre tetted. Ez az epizód nem sajnálatból, hanem ébresztésből szól. Mert minden kapcsolat tükör. És most végre van bátorságod belenézni. Nem azért, hogy újraépítsd a régit — hanem hogy újraépítsd magad. Ha most először nem másokhoz akarsz igazodni, hanem saját magadhoz, akkor ez a rész neked szól. Hallgasd meg most a Spotify-on – és ha szeretnéd mélyebben megérteni, miért élted át ezt a történetet, foglalj egy első ajándék önismereti ülésre.
Ez az epizód arról szól, amit a legtöbben éreznek, de kevesen szoktak megfogalmazni: miért van az, hogy valakivel rögtön „egy hullámhosszon” vagy, másokkal meg egyszerűen nem rezonálsz?
A kvantumfizika szerint minden kapcsolat mögött rezgések húzódnak – minden gondolat, érzés, test és sejt egyedi frekvencián működik. Ha két ember frekvenciája összehangolódik, harmónia születik. Ha nem, jön a disszonancia – a félreértés, a távolság, a „nem értelek, pedig szeretlek” típusú kapcsolati zavar.
Ebben az epizódban arról beszélek, hogyan működnek a rezgések az emberi kapcsolatokban: hogyan érzékeljük egymás frekvenciáját, mit jelent „magasabb rezgésre hangolódni”, és miért nem elég, ha két ember „egyforma”.
A harmónia titka nem az azonosságban van, hanem az egyensúlyban. Ahogyan a zene is attól lesz szép, hogy a különböző hangok összhangban szólnak, ugyanígy a kapcsolatokban is a különbségek adják a dinamikát.
Szó lesz arról is, hogyan hangold magad tudatosan:
– hogyan ismerd fel a saját érzelmi rezgésedet,
– hogyan érzékeld a másik ember frekvenciáját,
– és hogyan találd meg a közös „rezgési mezőt”, ahol tényleg kapcsolódni tudtok.
Ez nem ezoterika – ez önismeret, fizika és tudatosság együtt.
Ha megérted a rezgéseket, megérted a kapcsolatokat.
És ha megérted a kapcsolatokat, megérted önmagadat.
📘 Inspiráció: Balogh Béla – A végső valóság
💬 Hallgasd a Dr. Lanteri Coach Podcast többi részét is itt!
📅 Foglalj időpontot egyéni coachingra
Elengedni valakit, aki valaha mindent jelentett, az egyik legnehezebb emberi feladat.
Könnyű kimondani: „elengedem”, de nehéz megcsinálni, amikor a szíved még ott ragadt valaki mellett, aki már régen elment – vagy soha nem is volt igazán jelen.
Ebben az epizódban arról beszélek, miért ragaszkodunk azokhoz, akik már nem szeretnek minket.
Miért nem tudjuk elengedni azt, aki méltatlan volt hozzánk, aki manipulált, becsapott, vagy egyszerűen csak eltűnt, miközben mi még kapaszkodtunk.
Megnézzük, mit mond erről a kötődéselmélet (Bowlby), hogyan hatnak a gyermekkori minták a felnőttkori kapcsolódásainkra, és miért hiszed még mindig, hogy “ha szeretlek, visszajössz”.
Beszélek arról is, hogyan működik a megszokás csapdája, a befektetett idő illúziója, és az a pszichológiai paradoxon, ami miatt a legtöbben nem a másikat siratják – hanem önmaguk egy darabját, aki abban a kapcsolatban élhetett.
De itt jön a fordulat:
Az elengedés nem a másikról szól. Hanem rólad.
Arról, hogy képes vagy-e visszavenni az energiádat, a méltóságodat és a jövődet.
Ha érezted már, hogy valaki nélkül nem vagy egész, ez az epizód neked szól.
Meg fogod érteni, miért ragaszkodsz, és hogyan tudod végre elengedni azt, aki már régen elengedett téged.
📅 Hallgass még a Dr. Lanteri Coach Podcastban
🧠 Foglalj időpontot egyéni coachingra itt!
🎧 Kapcsolódó epizód: Szakítás után: A legnagyobb fájdalom nem az, hogy elment…
Ez az epizód a szakítás igazi arcáról szól – arról a felismerésről, ami gyakran még a veszteségnél is jobban fáj.
Nemcsak a kapcsolat ér véget, hanem az illúzió is, amit róla hittél.
A szeretet, amit adtál, valódi volt. A hited, az odaadásod, a bizalmad – mind igazi. De néha az élet nem tükröz vissza semmit abból, amit te beleteszel.
Ez az a pillanat, amikor rádöbbensz, hogy miközben szerettél, valójában egyedül voltál.
Arról is szó lesz, hogyan éljük meg a szakítás utáni gyászt, miért olyan nehéz az elengedés, és hogyan építhetjük vissza az önértékelésünket akkor, amikor minden darabokra hullik.
Megérted, miért nem a fájdalmat kell elnyomni, hanem a valóságot elfogadni.
Miért kell megélni a haragot, a tagadást, a veszteséget – és hogyan lesz ebből lassan gyógyulás.
Ez nem az önsajnálatról szól, hanem az újrakezdésről.
Mert a valódi erő nem abban rejlik, hogy nem fáj, hanem abban, hogy mersz érezni.
Nem ígérek varázspálcát, nem lesz gyors megoldás.
De abban segítek, hogy ne rontsd tovább a saját egyébként is fájdalmas helyzetedet.
Mert a fájdalmat nem lehet kihagyni, de a szenvedés időtartamát te irányítod.
👉 Dr. Lanteri Coach Podcast – Hallgass, ha mersz!
💬 Foglalj időpontot egyéni konzultációra
📖 További önismereti tartalmakért klikk ide!
Szakítás után minden szétesik. A világ, amit ismertél, egyik pillanatról a másikra idegenné válik. És te ott állsz a romok között, próbálod elhitetni magaddal, hogy „erősnek kell lenned”. De nem.
Most nem kell erősnek lenned.
Nem kell pozitívan gondolkodni.
Nem kell tanulságokat levonni.
Nem kell megérteni, „miért történt így”.
Most egyetlen dolgod van: túlélni. És hadd mondjam el rögtön az elején:
❌ Nincs varázspálcám.
❌ Nincs csodamondatom, ami elvenné a fájdalmadat.
Ez nem az a podcast, ahol a „minden okkal történik” mondat után jön egy mosoly, és hirtelen minden rendben lesz.
Mert nem lesz.
Legalábbis még nem.
Viszont tudom, hogyan tudod meghosszabbítani a saját szenvedésedet.
Tudom, hogyan húzzák el az emberek maguknak ezt a fájdalmas folyamatot – és pontosan erről beszélek ebben az epizódban.
Hogyan ne súlyosbítsd a saját, amúgy is elég nyomorult helyzetedet.
Hogyan ne gyárts magadnak újabb sebeket ott, ahol már amúgy is vérzel.
Elmondom, miért mérgez a közösségi média ilyenkor, miért nem segít a „csak néha beszélünk” állapot, és hogyan tudod legalább annyira visszavenni az irányítást, hogy ne ő diktálja a figyelmed fókuszát.
Ez nem motivációs mese. Ha most hallgatod, valószínűleg fáj.
De ez az a fajta fájdalom, amiből — ha nem sieted el, és nem menekülsz el előle — egyszer tényleg erő lesz.
✨ További tartalmakért klikk ide
🎧 Hallgass más epizódokat is: Dr. Lanteri Coach Podcast – Hallgass, ha mersz!
🗓️ Foglalj időpontot coachingra
Ötven felett a körhinta már nem szórakozás. Inkább egy lassú, unalmas ritmus, amit próbálsz megszokni. A sebesség már nem boldogít, és a trombita sem szól olyan élesen. Ez az epizód arról szól, hogyan lesz a zajból csend, a sietségből figyelem, a túlélésből élet. Mert egy ponton túl már nem a világra vagy kíváncsi, hanem arra, mi maradt belőled ennyi év után. Már nem új csodákat keresel, hanem értelmet abban, amit láttál. Nem másokat akarsz lenyűgözni – csak magaddal békét kötni. Ez a rész nem tanács, nem recept. Csak egy halk, emberi vallomás arról, milyen, amikor a lélek már nem fut, csak leül és megszámolja a fényeket, amik még kigyulladnak benne. Mert a golyó a ruletten gurul tovább – de már nem akarsz nyerni. Csak ott lenni. Méltón. Békében. Saját magaddal.
Hamvas Béla, Brené Brown és Viktor Frankl találkoznak a túlparton – és közben Kharón röhög a Birkineden. Ez a podcast a sosem elég csapdájáról szól: pénzről, lájkokról, státuszról, illúziókról. Nincs cukormáz, csak kíméletlen őszinteség, irodalom, pszichológia és egy jó adag humor. Ha nem félsz lehúzni a díszleteket, és meglátni, mi van mögöttük, itt a helyed.
🔥 Ha tetszett , itt tudsz még többet hallgatni:
🎧 Dr. Lanteri Coach Podcast – Hallgass, ha mersz!
👉 https://www.youtube.com/playlist?list=PL5LQeCPreiNVjVM-cBolgX0NGyPmGrdFO
⚡ Ha pedig már most tudod, hogy ideje lépni:
👉 Foglalj időpontot itt: https://drlantericoach.hu/kapcsolat/
A Tinder nem a szerelemről szól, hanem a vágyról. Egy jobbra húzás = instant dopamin, egy match = illúzió. És közben lassan mindenki lecserélhetővé válik.
Ebben az epizódban arról beszélek, hogyan lett a Tinder a „fake it” kultúra tökéletes terepe:
👉 ahol a profil kirakat, a kép csomagolópapír, a match pedig csak egy villanásnyi illúzió
👉 ahol ma te húzol balra, holnap téged húznak balra – mert itt mindenki lecserélhető
👉 ahol a vágyat szolgálják ki, nem a szerelmet
Ez az epizód egyszerre kabaré és kíméletlen tükör: sírva fogsz röhögni, de közben fel is teszem a kérdést: ha mindenki pótolható, akkor mi az igazi érték?
🎧 Hallgasd meg, ha mersz – és készülj, hogy ne csak nevess, hanem gondolkodj is!
📚 Olvass bele a blogomba: https://drlantericoach.hu/blog/
🤝 Foglalj időpontot: https://drlantericoach.hu/kapcsolat/
🔥 Kövess több tartalomért: YouTube